Archive for online trendek

Reputációs blog

Mindenkiben ott van a troll-faktor

Mi is a troll-faktor? Erről szólt Vas Dóra előadása az idei, 2018-as Media Hungary konferencián, ahol a résztvevők nagyon sok mindent megtudhattak a trollokról, akik a napi hírfolyamból sem hiányozhatnak. Friss hír, hogy a Pestisrácok.hu felfedte egy rendszeres kommentelőjük kilétét, aki munkásőrnek nevezte a lapigazgató Stefka Istvánt. Az NRC most publikált kutatásából pedig az derült ki, hogy a magyar Facebook-felhasználókat a leginkább a hamis profilok, a hírfolyamukban megjelenő álhírek és trollok zavarják.

A troll- jelenség mára áthatja a magánéletet és az üzleti életet is. A Pew Research 2017-es kutatása szerint a szabad internet ökoszisztémáját fenyegető veszélyről van szó. Qualman kiemeli, hogy az azonnaliság sokszor visszaüt: háromból egy bejegyzést, kommentet megbánunk, pont azért, mert az másokról, negatív kontextusban alkotjuk.

Bár a pszichológusok beazonosítottak olyan személyiségjegyeket, mely közös a tollkodókban, Mindannyian trollá válhatunk Jaron Lanier, az egyik legnagyobb hatású digitális evangélista, a You are not a gadget című könyv szerzője szerint.

A vélemény a legolcsóbb árucikk

A trollkodáshoz szükséges kommunikációs esély és lehetőség szinte mindenki számára adott. Csak a magyar Facebook-felhasználók között cca. 800.000 hamis profil található, ezzel bőven lehet “gazdálkodni”. Ne felejtsük el azt sem, hogy az emberek egy része teljességgel immunis a következményekre, nem érdekli, ha másokat megbánt, vagy megaláz. Bár az internet szabadságát éppen legjobban a trolloktól óvó szakértők szerint az egyedüli megoldás a trollok ellen a névtelen kommentelés, az anonimitás megszüntetése lenne—de rengeteg, magát névvel, arccal felvállaló személy is van, aki nem szégyelli, hogy másokat szekál, üldöz a kommentjeivel.

A fotelsavazókról

Sokan heccből, a valós hátteret nem ismerve támadnak neki olyan cégeknek, szervezeteknek, akikkel közvetlenül semmilyen kapcsolatuk nem volt– a XXI. század huligánjai az internetes trollok.  Nem kevesen vannak, akik adtak már egy csillagos értékelést Tripadvisoron, Facebookon, valós tapasztalat nélkül értékeltek szolgáltatót vagy terméket: a kutatások szerint minden ötödik értékelés így születik.

Az általam fotelsavazóknak nevezett negatív kommenteket, értékeléseket író felhasználók jelenléte mára általános az interneten: csoportokban, hivatalos rajongói oldalakon szinte kötelező. Olyannyira, hogy az oldalak kezelői között is találunk olyan véleményeket, miszerint a jól odamondogató, akár bicskanyitogató stílusban kommentek nélkül nincs sikeres poszt!

Fotó: Erhardt László

(Vas Dóra Media Hungary konferencián elhangzott előadásának részlete)

Reputációs blog

Online kihívások a kríziskommunikációban

A kríziskommunikáció a vállalati kommunikáción belül egy viszonylag új kommunikációs szakterület. A cikkben áttekintem az online hatását a kríziskommunikációra.

A kríziskommunikáció kezdetei

A kríziskommunikáció első művelője egy amerikai public relations -szakember, Ivy Lee, aki egy vonatszerencsétlenséget követően “találta fel” a sajtóközlemény műfaját, 1906-ban. Könnyű volt neki, hiszen az újságírói múlttal is rendelkező szakember pontosan tudta, mire van szüksége az újságíróknak: gyors, pontos és közérthető információra az 53 halálos áldozattal járó tragédiával kapcsolatosan. A gyors és korrekt tájékoztatásnak köszönhetően a vonattársaság jóhírnevét sikerült megőrizni.

Sokan úgy tartják, hogy a polgári repülés fejlődése jelentette a következő fontos állomást a kríziskommunikáció fejlődésében. Az első sugárhajtású utasszállító gép 1952-es megjelenését követően egyre olcsóbban és egyre gyorsabban lehetett repülni. A szaporodó légitársaságoknak azonban egy-egy légiszerencsétlenséggel is szembe kellett nézni. Ezek mindig szomorú szenzációt jelentettek. A sajtósok feladatává lett az iparági história szerint, hogy a repülőgép roncsokhoz érve, még a fotósok megérkezése előtt ponyvával takarják a repülő felségjelzését, ezzel is óvva a társaság reputációját.

Az 1982-es Tylenol-ügy szinte minden kríziskommunikációval foglalkozó kurzuson szerepel, sok szempontból példamutató kríziskezelést jelent, mind a mai napig.

Hogyan forgatott fel mindent az online?

Az online kommunikáció fejlődésével a céges kommunikáció fókusza is az internetre tolódott. Az okostelefonok, a közösségi média és a sávszélesség fejlődése 2013-ban hozta meg az áttörést a kríziskommunikációban is.

Az új korszak a vállalatok számára hatalmas kihívást jelent. Gyorsabb, átláthatóbb, szinte azonnali reagálásre készteti a jóhírnevüket, vásárlóikat megőrizni szándékozó társaságokat.

A legfontosabb online trendek a kríziskommunikációban 

  • A régebben lapzártákhoz és a híradók, hírösszefoglalók sugárzási idejéhez igazodó hírfogyasztás hegemóniája megszűnt. Egyre kevesebb néző érhető el a lineális TV-zéssel, és olvasó a print lapokkal. A napi tájékoztatási hírversenyt az internetes portálok, híraggregátorok és keresők irányítják, és persze, a social media.
  • A közösségi hálózatokon keresztül a hírek rendkívül gyorsan, korlátozás nélkül terjednek.
  • Az okostelefonoknak és az olcsó internetnek köszönhetően bárkiból lehet száguldó riporter. Csak előkapjuk a mobilt: hangfelvételt, fotókat, videókat készíthetünk, amit azonnal, késlekedés, szerkesztés és előkészületek nélkül megoszthatunk a közösségi hálózatokon keresztül.

A felsorolt változások következménye, hogy a vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozó médiafogyasztási rendekhez, el kell tudniuk érni a fogyasztókat, a közvéleményt, képesnek kell lenniük akár valós időben is reagálni a megjelenő hírekre és egy esetlegesen felröppenő hír nyomán a kommentcunamira.

A rövid válaszidő mellett a kellőképpen felkészült közösségi média csapat, a negatív kommentek kezelése jelentik a megkínzóbb problémákat a vállalatok számára.

A hagyományos, már bevált felkészülés (ilyen a médiatréning, a kríziskommunikációs terv készítése) mellett egyre nagyobb szerepet kap a folyamatos készenlétre való képesség kialakítása. A készenlét kialakításához elsőként el kell fogadni azt, hogy bármely iparág, bármely vállalata kerülhet egyik pillanatról a másikra válsághelyzetbe.