A fegyver neve: troll. Miért nem érdemes (vagy esetleg mégis?) trollokat rászabadítani vetélytársaink FB-oldalára? Bár a trollok kifejezés szembetötlő a címben, az előadás csak részben érintette a troll témát, sokkal inkább a vetélytársak, ezen belül a versenytársak között zajló harc online térben való megnyilvánulásairól igyekeztem néhány gondolatot megosztani a hallgatósággal. Vas Dóra előadása az Evolution Konferencián,… Tovább »
Az UP Center (kedvenc co-working irodám) meghívására tarthattam előadást 2018. április 19-én a Stratup Safary első napján. A 30 perces blokkot a startupokat érintő leggyakoribb kríziskommunikációs helyzetek bemutatásával indítottuk. Részletesen bemutatásra kerültek a krízis túlélőkészlet elemei: a sajtóközlemény és az átmeneti közlemény is. (A sajtóközleményről ebben a posztban is olvashatsz) Felhasznált esetpéldánk a Shoka Bell… Tovább »
Egyik kedvenc kríziskommunikációs esetpéldám az airbnb 2011-es #ransackgate hastaggel elhíresült ügye. Azért szeretem, mert világosan megmutatja, hogy a legmélyebb kommunikációs csődből is ki tud egy cég mászni, és a krízishelyzetet képes a maga javára, reputációja és márkája erősítésére fordítani. A #ransackgate kirobbanása egy EJ nevű San Francisco-i lakos nevéhez kötődik, akinek airbnb-n keresztül kiadott lakását… Tovább »
Iskra népszerű plus size fehérneműmodell, aki nem rejtegeti bájait Instagram profilján és fotózásokon sem. Egy tavalyi nyaralós fotójával kapcsolatos az alábbi történet, mely jól példázza, hogy a trollokat nemcsak azzal lehet elhallgattatni, ha egyszerűen tudomást sem veszünk a létezésükről. Iskra egy nyaralós fotóját posztolta az Istagramra. A szinte megszokott pozitív visszajelzések közé most bekeveredett néhány… Tovább »
A közösségi média Magyarországon 2013-ban robbant, az okostelefonok elterjedése hozta kommunikációs változások azonban máig folyamatosan alakítják a tájékozódási és panaszkodási szokásainkat. Az ügyfélpanaszok témakörében az amerikai kutatások 2010 óta követik nyomon rendszeres internethasználók közösségi média aktivitását. Nagyon fontos összefüggéseket tártak fel, például az ügyfélvisszajelzések vásárlási döntésekre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Mi az ügyfélvisszajelzés? Az ügyfélvisszajelzés a… Tovább »
A hárító, a sértődékeny és a sablonos: néhány alapvető hibás reagálás, ha ügyfélpanaszt kell kezelnünk. A minisorozat második részében az elhárítót ismerhetjük meg. Az elhárító bármit képes bevetni, hogy háríthassa a felelősséget. Egyszer valamikor, valakitől azt hallotta, hogy győzni kell, győzni pedig az győzhet, aki nem ismeri el a hibáját. Ezért mindig van kifogás, és… Tovább »
A sértődékeny, a sablonos és a hárító. Hogyan viszonyulunk az ügyfélreklamációkhoz? Bár nagyon sokféle hozzáállásra láttam példát, alapvetően néhány hibás reagálásra szűkíthető le a honi paletta. A minisorozat első részében a sértődékenyt ismerhetjük meg. A sértődékeny cég az ügyfeleiért él Sokszor maga az alapító, az ötletgazda, a cégtulajdonos személyesen kezeli az ügyfélpanaszokat. Az az ember,… Tovább »
Még is vannak cégek, akik tépelődnek, vajon érdemes-e a hagyományos kommunikációs csatornák mellett (pl. call center, TV-reklámok) a közösségi médián keresztül is kapcsolatot tartani az ügyfeleikkel, meglévő és potenciális vásárlóikkal. A tapasztalataim szerint a tépelődés hátterében a közösségi médiától való félelem áll. A social media ugyanis hatalmas erő, nagy lehetőség iparágtól szinte függetlenül minden cég… Tovább »
A veszteségkommunikáció kifejezéssel Zelena András írásaiban találkoztam először. A veszteségélmény megosztása sokaknak segít a veszteség feldolgozásában. A veszteségkommunikáció azt jelenti, hogy hogyan közöljük a minket ért veszteséget környezetünkkel. Veszteségélmény lehet egy költözés, munkahely elvesztése, nyugdíjba vonulás, családi állapot megváltozása, válás éppúgy, mint egy barát vagy házikedvenc elveszítése. Zelena András (P.h.D., tanatológus, A BGE KKK Társadalmi Kommunikáció… Tovább »
A kríziskommunikáció a vállalati kommunikáción belül egy viszonylag új kommunikációs szakterület. A cikkben áttekintem az online hatását a kríziskommunikációra. A kríziskommunikáció kezdetei A kríziskommunikáció első művelője egy amerikai public relations -szakember, Ivy Lee, aki egy vonatszerencsétlenséget követően “találta fel” a sajtóközlemény műfaját, 1906-ban. Könnyű volt neki, hiszen az újságírói múlttal is rendelkező szakember pontosan tudta,… Tovább »
 |
1117 Budapest, Budafoki út 83/A. III. 15. |
 |
+36 70 318 6152 |
