Archive for közösségi média

Reputációs blog

Mindenkiben ott van a troll-faktor

Mi is a troll-faktor? Erről szólt Vas Dóra előadása az idei, 2018-as Media Hungary konferencián, ahol a résztvevők nagyon sok mindent megtudhattak a trollokról, akik a napi hírfolyamból sem hiányozhatnak. Friss hír, hogy a Pestisrácok.hu felfedte egy rendszeres kommentelőjük kilétét, aki munkásőrnek nevezte a lapigazgató Stefka Istvánt. Az NRC most publikált kutatásából pedig az derült ki, hogy a magyar Facebook-felhasználókat a leginkább a hamis profilok, a hírfolyamukban megjelenő álhírek és trollok zavarják.

A troll- jelenség mára áthatja a magánéletet és az üzleti életet is. A Pew Research 2017-es kutatása szerint a szabad internet ökoszisztémáját fenyegető veszélyről van szó. Qualman kiemeli, hogy az azonnaliság sokszor visszaüt: háromból egy bejegyzést, kommentet megbánunk, pont azért, mert az másokról, negatív kontextusban alkotjuk.

Bár a pszichológusok beazonosítottak olyan személyiségjegyeket, mely közös a tollkodókban, Mindannyian trollá válhatunk Jaron Lanier, az egyik legnagyobb hatású digitális evangélista, a You are not a gadget című könyv szerzője szerint.

A vélemény a legolcsóbb árucikk

A trollkodáshoz szükséges kommunikációs esély és lehetőség szinte mindenki számára adott. Csak a magyar Facebook-felhasználók között cca. 800.000 hamis profil található, ezzel bőven lehet “gazdálkodni”. Ne felejtsük el azt sem, hogy az emberek egy része teljességgel immunis a következményekre, nem érdekli, ha másokat megbánt, vagy megaláz. Bár az internet szabadságát éppen legjobban a trolloktól óvó szakértők szerint az egyedüli megoldás a trollok ellen a névtelen kommentelés, az anonimitás megszüntetése lenne—de rengeteg, magát névvel, arccal felvállaló személy is van, aki nem szégyelli, hogy másokat szekál, üldöz a kommentjeivel.

A fotelsavazókról

Sokan heccből, a valós hátteret nem ismerve támadnak neki olyan cégeknek, szervezeteknek, akikkel közvetlenül semmilyen kapcsolatuk nem volt– a XXI. század huligánjai az internetes trollok.  Nem kevesen vannak, akik adtak már egy csillagos értékelést Tripadvisoron, Facebookon, valós tapasztalat nélkül értékeltek szolgáltatót vagy terméket: a kutatások szerint minden ötödik értékelés így születik.

Az általam fotelsavazóknak nevezett negatív kommenteket, értékeléseket író felhasználók jelenléte mára általános az interneten: csoportokban, hivatalos rajongói oldalakon szinte kötelező. Olyannyira, hogy az oldalak kezelői között is találunk olyan véleményeket, miszerint a jól odamondogató, akár bicskanyitogató stílusban kommentek nélkül nincs sikeres poszt!

Fotó: Erhardt László

(Vas Dóra Media Hungary konferencián elhangzott előadásának részlete)

Reputációs blog

Megbízhatatlanok, de befolyásolnak a vevővélemények

A közösségi média Magyarországon 2013-ban robbant, az okostelefonok elterjedése hozta kommunikációs változások azonban máig folyamatosan alakítják a tájékozódási és panaszkodási szokásainkat.

Az ügyfélpanaszok témakörében az amerikai kutatások 2010 óta követik nyomon rendszeres internethasználók közösségi média aktivitását. Nagyon fontos összefüggéseket tártak fel, például az ügyfélvisszajelzések vásárlási döntésekre gyakorolt hatásaival kapcsolatban.

Mi az ügyfélvisszajelzés?

Az ügyfélvisszajelzés a valós vevőélményen alapuló értékelés, visszajelzés, lehet pozitív és lehet negatív is. Értékelés, melyet feltölthetünk egy webáruház vonatkozó termékadatlapjára, egy étterem tripadvisor -profiljára, vagy éppen a Facebook-oldalunkra, amikor egy ismerősünk körbekérdez egy adott termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos véleményeket keresve. A közösségi médiában egyébként a megosztott ügyfélvélemények nagy többsége pozitív vélemény! Nem hinnénk, de mindenféle mintavételes eljárásokkal, szövegelemzéssel történt kutatások arra világítottak rá, hogy a közzétett visszajelzések (rewiew) 75!%-a pozitív, elismerő, mindössze 25%-a a megosztott véleményeknek negatív, lehúzó, rossz értékelés. Érdekes adat, de alapvetően terméktől függetlenül kiegyensúlyozottságra törekszünk: a visszajlzésekből tájékozódó internethasználók 77%-a igyekszik fele-fele arányban keresni pozitív és negatív hangvételű visszajelzéseket is.

Az amerikai kutatás, amit most bemutatok, ugyan még 2010-es, de rendkívül érdekes megállapításai máig érvényesek. Az internethasználók 78%-a vásárlás előtt megismerkedik a korábbi vásárlási tapasztalatokkal, olvas ügyfélvisszajelzéseket. Az ügyfélvisszajelzéseket imádják az emberek olvasni és írni is. A felmérésben résztvevők 44%-a írt már vevővéleményt. Megdöbbentő adat, hogy a felmérésben résztvevők 21%-a írt úgy visszajelzést termékről vagy szolgáltatásról, hogy valós véleménye nem lehetett arról, hiszen meg sem vette, ki sem próbálta az adott terméket.

Miért olvasunk vevővéleményeket?

A felmérés szerint a legtöbben (79%) biztosak szeretnének lenni abban, hogy a termék, szolgáltatás jó. 61%-unk arról akar meggyőződni, hogy a termék/szolgáltatás működik-e egyáltalán. A vevővéleményt olvasók több mint fele (53%) kifejezetten arra keres biztosítékot a visszajelzésekben, hogy nem fogják átverni az adott termékkel, szolgálatással. A termékbiztonság kérdésköre a rewiew-olvasók 45%-át érdekli, 37%-uk pedig az eladó megbízhatóságának szeretne utánajárni. Tulajdonképpen bizonyosságot várunk tehát, megerősítést a vásárlói döntésünkben. Azt várjuk a visszajelzésektől, hogy támogassanak minket.

Mit gondolunk a megbízhatóságról?

Annak ellenére, hogy a felmérés szerint a véleményt olvasók 90%-a fontosnak tartja a saját vásárlási döntése során a más vásárlók által írt véleményeket, ugyanennyien, 90% úgy gondolja, hogy ezeknek a visszajelzéseknek egy része nem valós.

Döbbentes számok, de az emberek 89%-a úgy gondolja, hogy a versenytársak negatív és hamis termékvisszajelzések írásával igyekeznek rontani egymás jó hírét. Sőt! 91% gondolja azt, hogy egy -egy cégről írt pozitív viszsajelzések egy részét maga a cég írja, saját magáról. Csak az emberek 13%-a gondolja, hogy  mások által írt visszajelzések nagyon megbízhatóak. A valóságban nyilván kicsit jobb az arány, de mindent azért ne higyjünk el, amit értékelő oldalakon olvasunk, akár cégünkről, akár termékünkről. Ezen nyáron megszaporodtak ugyanis hazánkban is az értékelésekkel kapcsolatos visszaélések. Fogok még az ezzel kapcsolatos tapasztalatataimról írni, ha érdekel a téma, gyere vissza később.

További érdekes adatok és forrás: Americans Rely On Online Reviews Despite Not Trusting Them

Reputációs blog

Márkák a közösségi médiában: az ügyfélszolgálat szabálya

Még is vannak cégek, akik tépelődnek, vajon érdemes-e a hagyományos kommunikációs csatornák mellett (pl. call center, TV-reklámok) a közösségi médián keresztül is kapcsolatot tartani az ügyfeleikkel, meglévő és potenciális vásárlóikkal. A tapasztalataim szerint a tépelődés hátterében a közösségi médiától való félelem áll. A social media ugyanis hatalmas erő, nagy lehetőség iparágtól szinte függetlenül minden cég számára az új ügyfélszerzésre, a meglévők megtartására. De veszély is egyben, hiszen a kétirányú kommunikációt tesz lehetővé, amiben a lelkendezés és pozitív visszajelzések mellett a visszabeszélés, a kritika is megjelenhet. A cégvezetők viszont jobban szeretik, ha a vásárlók fogyasztanak és kussolnak.

Hogy mekkora erő rejlik -e a közösségi médiában a márkák számára, azt Taddy Hall esetpéldák százait feldolgozó cikke óta tudjuk. A szerző 2010 márciusában publikálta a többszáz ügyfele közösségi média gyakorlata alapján leszűrt 10 aranyszabályát. Az online kommunikációban 1 év olyan, mint 1 kutyaév, ez szinte örökkévalóság. Ennek ellenére sok magyar márka számára hasznos lehet az amerikai cégek és globális márkák közösségi kommunikációs gyakorlatába már beépült javaslatok megértése, követése, hiszen ezek kiállták az idő próbáját, aktuálisabbak, mint valaha.

A poszt Hall 10 Essential Rules for Brands in Social Media (2010) cikke nyomán készült, és a legfontosabb 7 szabályt mutatja be.

Első: Az 1%-os szabály

Hall adatelemzés nyomán arra jutott, hogy egy weboldal látogatóinak töredéke az, akinek megosztásai nyomán további forgalom generálódik. Ez az arány a teljes weboldallátogatók 0,6-4.00 %-a. Ehhez az átlagosan 1%-nyi látogatóhoz köthető a weboldal teljes összlátogatásainak 20-50% (a konverziók összaránya Hall szerint még magasabb is lehet ennél). Ez a bűvös 1% véleményvezér, influencer szinte szuperhatalommal bír, így bevonásuk, jutalmazásuk, elégedettségük kulcsfontosságú a márka sikeressége szempontjából.

Második: A 2-4X szabály

Az ún. véleményvezérek által bevonzott látogató átlagosan 2-4-szer biztosabban konvertálnak.

Harmadik: A web 2.0 szabálya

A közösségek által vezérelt internet korában a fogyasztók véleménye a márkáról sokkal fontosabb, mint a márka saját mondandója. Amit egy fogyasztó a márkáról mond, értékesebb, mint amit a márka mond saját magáról.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a márka a saját hivatalos Facebook-oldalán és egy átlagos fogyasztó saját hírfolyamán elhelyezzük ugyanazt a márkaüzenetet, a fogyasztó által közzétett márkaüzenet virálisabb lesz, mintha a hivatalos Facebook-oldalon tettük volna közzé. Pusztán a megosztó személye (márkaoldal vs. valós személy) befolyásolja a viralitást.

Negyedik: A gyenge kapcsolatok erejének szabálya

Barabási Albert László kutatásaira hivatkozva Hall azt mondja, hogy a távolabbi, gyenge kapcsolatok a kommunikációban nagyon fontosak. Valószínűbb, hogy egy új állásra nem közeli kapcsolatunk, hanem egy távolabbi ismerősünk segítségével találunk, hiszen ő összekötőként más hálózatok tagjainak lehetőségeit is eljuttathatja hozzánk. Ugyanez igaz bármely márka üzenetére: a távolabbi, gyenge kapcsolatokon átjutó üzenetek rendkívül hasznosak a cégünk számára.

Ötödik: A PR csapda szabály

A közösség médiába bekerült vállalati tartalom 90%-ának nincsen semmilyen hatása. A tartalom legfeljebb 5%-a kap valamilyen megerősítést, és a tartalom alig 2%-ából lesz olyan, amelynek nyomán értékes forgalom, érdeklődés indul el a cég iránt. Ezt a 2%-nyi tartalmat kellene beazonosítani, ami szinte lehetetlen.

Hatodik: Tápláld a tüzet szabály

A közösségi médiában megosztott tartalmak akár futótűzként is elindulhatnak. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a megosztás és terjesztés lehetőségét biztosítani kell a követők számára. Minél több megosztási lehetőség kínálkozik, annál könnyebb azok terjesztése.

Hetedik: Az ügyfélszolgálat szabálya

Meggyőződésem szerint ez a legfontosabb szabály, ráadásul pont ennél van nagy-nagy adóssága sok magyar cégnek, akik következetesen letiltják a Facebook-oldalukon megjelenő ügyfélpanaszokat, kérdéseket, kritikákat. Különösen riasztó szerintem, hogy elfogadott, elismert marketing szakemberek például rendszeresen kitiltják a kollégáikat a saját közösségi felületeikről. Ez sajnos nem elszigetelt jelenség (ha ezzel Te, nyájas olvasó még nem találkoztál, tetszőleges marketingcsoportban kérdezz rá, Van itt valaki, akit bárhonnan szakmai meglátása miatt, ellenvéleménye miatt bannoltak marketinges csoportból? — ahol ezt a kérdést egyáltalán megengedik kitenni, megdöbbentően sokan fognak válaszolni…) Pedig a vélemények elfojtása nem jó irány, de erről más posztban olvashatsz majd.

Hall azt írja, hogy a közösségi médiában a hagyományos médiaktivitások sikerességi mutatói (elérés, gyakoriság) értelmetlenek. Ha nem folytatunk párbeszédet a követőkkel, akkor kb. A direkt marketing hatékonyságát várhatjuk el például Facebook-oldalunktól. De, ha a legfontosabbat megtesszük és jól kiszolgáljuk az érdeklődőket, akkor azok releváns és számukra hasznos tartalom esetén nemcsak elolvasák, hanem meg is fogják osztani tartalmainkat. Így a social media felületeken központi jelentősége van az ügyfélszolgálati feladatok ellátásának. Ezt kell fókuszba állítani, hiszen ha megfelelő a márka ügyfélszolgálati munkája, a követők meg fogják osztani a céggel kapcsolatos pozitív tapasztalataikat.

A fenti szabályok figyelembevétele, elfogadása és megértése segít abban, hogy a közösségi média lehetőség, ne pedig veszély legyen egy cég számára.

Reputációs blog

Online kihívások a kríziskommunikációban

A kríziskommunikáció a vállalati kommunikáción belül egy viszonylag új kommunikációs szakterület. A cikkben áttekintem az online hatását a kríziskommunikációra.

A kríziskommunikáció kezdetei

A kríziskommunikáció első művelője egy amerikai public relations -szakember, Ivy Lee, aki egy vonatszerencsétlenséget követően “találta fel” a sajtóközlemény műfaját, 1906-ban. Könnyű volt neki, hiszen az újságírói múlttal is rendelkező szakember pontosan tudta, mire van szüksége az újságíróknak: gyors, pontos és közérthető információra az 53 halálos áldozattal járó tragédiával kapcsolatosan. A gyors és korrekt tájékoztatásnak köszönhetően a vonattársaság jóhírnevét sikerült megőrizni.

Sokan úgy tartják, hogy a polgári repülés fejlődése jelentette a következő fontos állomást a kríziskommunikáció fejlődésében. Az első sugárhajtású utasszállító gép 1952-es megjelenését követően egyre olcsóbban és egyre gyorsabban lehetett repülni. A szaporodó légitársaságoknak azonban egy-egy légiszerencsétlenséggel is szembe kellett nézni. Ezek mindig szomorú szenzációt jelentettek. A sajtósok feladatává lett az iparági história szerint, hogy a repülőgép roncsokhoz érve, még a fotósok megérkezése előtt ponyvával takarják a repülő felségjelzését, ezzel is óvva a társaság reputációját.

Az 1982-es Tylenol-ügy szinte minden kríziskommunikációval foglalkozó kurzuson szerepel, sok szempontból példamutató kríziskezelést jelent, mind a mai napig.

Hogyan forgatott fel mindent az online?

Az online kommunikáció fejlődésével a céges kommunikáció fókusza is az internetre tolódott. Az okostelefonok, a közösségi média és a sávszélesség fejlődése 2013-ban hozta meg az áttörést a kríziskommunikációban is.

Az új korszak a vállalatok számára hatalmas kihívást jelent. Gyorsabb, átláthatóbb, szinte azonnali reagálásre készteti a jóhírnevüket, vásárlóikat megőrizni szándékozó társaságokat.

A legfontosabb online trendek a kríziskommunikációban 

  • A régebben lapzártákhoz és a híradók, hírösszefoglalók sugárzási idejéhez igazodó hírfogyasztás hegemóniája megszűnt. Egyre kevesebb néző érhető el a lineális TV-zéssel, és olvasó a print lapokkal. A napi tájékoztatási hírversenyt az internetes portálok, híraggregátorok és keresők irányítják, és persze, a social media.
  • A közösségi hálózatokon keresztül a hírek rendkívül gyorsan, korlátozás nélkül terjednek.
  • Az okostelefonoknak és az olcsó internetnek köszönhetően bárkiból lehet száguldó riporter. Csak előkapjuk a mobilt: hangfelvételt, fotókat, videókat készíthetünk, amit azonnal, késlekedés, szerkesztés és előkészületek nélkül megoszthatunk a közösségi hálózatokon keresztül.

A felsorolt változások következménye, hogy a vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozó médiafogyasztási rendekhez, el kell tudniuk érni a fogyasztókat, a közvéleményt, képesnek kell lenniük akár valós időben is reagálni a megjelenő hírekre és egy esetlegesen felröppenő hír nyomán a kommentcunamira.

A rövid válaszidő mellett a kellőképpen felkészült közösségi média csapat, a negatív kommentek kezelése jelentik a megkínzóbb problémákat a vállalatok számára.

A hagyományos, már bevált felkészülés (ilyen a médiatréning, a kríziskommunikációs terv készítése) mellett egyre nagyobb szerepet kap a folyamatos készenlétre való képesség kialakítása. A készenlét kialakításához elsőként el kell fogadni azt, hogy bármely iparág, bármely vállalata kerülhet egyik pillanatról a másikra válsághelyzetbe.