A legfontosabb számok az Institute for Crisis Management (ICM) 2019. május 30-án kiadott 2018-ról készített évértékelőjéből: 792,336 negatív hírt észleltek, ami 2 %-kal több 2017-hez képest. Az elhúzódó és hirtelen válságokról szóló hírek aránya 2014-2018 viszonylatában alig változott, 67 % -a a híreknek elhúzódó krízisekkel foglalkozott. A mismenedzsment volt ebben az évben is a TOP téma, 22,1%-a az összes hírnek erre vezethető vissza. 9,4 %-ot ért el összesítésben a szexuális zaklatás, mint tématípus, ezt az elemzést készítők azzal magyarázzák, hogy számos iparágban megjelent a #metoo mozgalom (a #metoo jelentőségéről olvashatsz itt).
Hazánkban ezzel szemben néhány elszigetelt esetet kivéve, a #metoo-val való szembenézés még várat magára -hangzott el a Kríziskommunikáció Meetup Csoport és a Media 2.0 Meetup Csoport kezdeményezésére, az MPRSZ szervezésében megvalósuló Szexuális zaklatás és a #metoo című kríziskommunikáciős esten még június közepén. Kovács Bálint újságíró, a Puszild meg című könyv szerzője summázta így a 2017-es és 2018-as év tanulságait. Hogy mennyire nehézkes a szexuális zaklatás témájának kezelése a médiában is, jól mutatja, hogy a NANE külön tudósítási kisokost is összeállított az újságírók számára.
Gothár Péter zaklatási ügye
2019 november 19-én szűkszavú közlemény jelent meg a Katona József Színház honlapján. A közlemény szerint egy szerződéses munkatárs több esetben is erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival. A szerződéses munkatársat a színház területéről kitiltották, szerződését megszüntették, miután az üzemi tanács által felállított vizsgálóbizottság kivizsgálta az ügyet. Azonnal találgatás indult meg, ki lehet az érintett. Gothár Péter másnap, a színház Facebook-oldalán és a Katona József színház honlapján ismerte el közleményében egy kollégával, egyszeri alkalommal, egy évvel korábban történt erkölcsileg elfogadhatatlan közeledését és bocsánatot kért.
Dicséretes, hogy a sértett inkognitóját sikerült megőriznie a színháznak. Az sem lehetett egyszerű, hogy a színház dolgozói előtt már ismert ügyet a vizsgálat befejezéséig zárt körben tudták tartani. A Matron László és Kerényi Miklós Gábor -ügytől abban is különbözött az ügy, hogy Gothár nem tagadta a vádakat.
Ezzel együtt számos nyitott kérdés foglalkoztatta a közleményt. Ezek a nyitott kérdések azt gondolom, nem segítettek abban, hogy lezárásra kerüljön az ügy. Ilyen kérdések: Hány eset történt? Mikor történt/történtek ez/ezek az eset/esetek? Ha egy éve történt egy eset, miért nem akkor vizsgálták ki a körülményeket, miért csak most? Ezek az ellentmondások olyan kommunikációs nyomást jelentettek, hogy a színház igazgatója egy héttel az eset nyilvánosságra hozását követően a 24.hu-n egy nagyinterjú keretében válaszolt a kérdések egy részére. Máthé Gábor elismerte, hogy hibázott az eset kezelésével kapcsolatosan.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem kicsit lassan, de december 7-én szintén közleményben tudatta döntését a rendező elbocsátásáról.
A szexuális zaklatás kríziskommunikációja
Kommunikálni a nyilvánosság előtt egy szexuális zaklatási ügyet rendkívül komplex feladat. Mivel a szexuális zaklatás vádja azonnal felvet büntetőjogi, illetve polgári jogi vonatkozásokat, az első perctől kezdve jogásszal együttműködve szabad belevágni. Az USA-ban vannak kifejezetten zaklatási ügyekre specializálódott ügyvédek is, de itthon is biztosan találni olyan szakembert, aki bevonható a kríziskezelésbe.
