A krízisek korát éljük? címmel tartott az MPRSZ szakmai estet 2019. március 13-án az UP Centerben. Az eseményen bemutatták a 2018-as Krízistérképet és Ruska Viktória előadását hallgathatták meg a résztvevők.
Elsőként az est házigazdája, Rácz Gábor, krízisszakértő, az MPRSZ elnökségi tagja köszöntötte a résztvevőket, majd Bőhm Kornél a Kríziskommunikációs Tagozat vezetője, a Krízistérkép megálmodója beszélt a kiadvány megszületésének körülményeiről.
A 2018-as Krízistérkép
A 2015-ben kitalált koncepció 2016-ban valósult meg először. 2019. március 13-án pedig már a 3. kötetet mutatta be a szerkesztők nevében Pintér Dániel Gergő. Az előadó részletesen beszélt a 2018-as Krízistérkép kategóriáiról, illetve az egyes esetek besorolási nehézségeiről. A cél a tendendiák megragadása volt. Az ICM és a The Holmes Report krízskutatásaból kiindulva egy sokkal skálázottabb és objektívebb beosorolást igyekeztek megvalósítani. Csak olyan eseteket dolgoztak fel,melyek bekerülvtek a mainstream médiába, illetve megjelent a reputációs sérelem lehetősége az eset kapcsán. A krízeshelyzetek 42%-a a forprofit, 41%-az állami szférával állt kapcsolatban. Mind az énmárkák, mind pedig a nonprofit szektor érintettsége marginális. Vezető krízisokként az érdekgazdák kifogásai és a whistle blower eredetű krízisek szaporodtak meg a balesetek mellett, miközben a mismenedzsment továbbra is jelentős krízisforrás. A látványos grafikával elkészített krízistérkép szakmai ajánlásokat is megfogalmaz a proaktív kríziskezelés elősegítésére.
A Horváth Mónika- Bőhm Kornél-Sztaniszláv András és Pintér Dániel Gergő által jegyzett kiadványal kapcsolatosan felmerült, hogy akár nemzetközivé is válhat a módszertan. , amit a magyar szakemberek az évek során kidolgoztak.
Az est második részében Ruska Viktória, a Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője, a Magyar Public Relations Szövetség elnökségi tagja tartott előadást a vállalatnál történt krízishelyzetek kezeléséről. Viktória nagyon összeszedett előadásában áttekintette az elmúlt 13 esztendő emlékezetes, a hírekből is jól ismert krízishelyzeteit. Szóba került például 2005-ös sztrájk, 2008-as leépítés, 2009 ukrán gázválság is. Nagyon érdekes és tanulságos volt megismerni azt, hogy egy nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű vállalat kommunikációs csapata hogyan élte meg folyamatában ezeket a nagy nyilvánosság előtt zajló eseteket. Az előadó többször felhívta a figyelmet arra, hogy a kommunikációs csapatnak támogató funkciója van a szervezeten belül. Fontos tudatosítani, hogy minden krízishelyzetnél elsődleges szempont a gazdasági, és csak ezt követi a vállalat reputációs érdeke.
Messzemenőkig egyetértek Ruska Viktóriával: a kommunikáció mindig a menedzsment döntések elfogadását, megértetését célozza: ebben rejlik nehézsége és szépsége is. A Krízistérkép letölthető az MPRSZ honlapjáról.
