koszmal.jpg6 évvel ezelőtt, 2010. október 4-én 12.10 és 12.25 között, a MAL Zrt. vörösiszap tároló X.kazettájának észak-nyugati gátja átszakadt. A vörösiszap katasztrófa máig Magyarország egyik legnagyobb ipari katasztrófája, egyben vállalati katasztrófa is.

A gátszakadás következtében 600-700 ezer m3 (egyes becslések szerint 1 millió köbméter) vörösiszap és lúgos víz elegye a Torna patak medrén keresztül elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit és mintegy 800 hektár területet árasztott el.

A hömpölygő iszap emberi áldozatok mellett ( 10 halálos áldozat, 123 sebesült) lakóházakat károsított, elöntött épületeket, autókat sodort el, holt vízzé változtatta a Torna patakot és a Marcal folyót.

karmentok-vorosiszap-mno.png

Orbán Viktor már a tragédia másnapján emberi mulasztásról beszélt, majd a MAL Zrt.-t teljes körű károkozóként nevezte meg a kormány a 1221/2010. (XI. 4.)-es kormányhatározatban. A MAL 15 dolgozója ellen 2012. szeptember 24-én indult büntetőperben néhány hónapja, 2016. január 28-án hoztak felmentő ítéletet.

Hat év távlatából is torokszorító végigolvasni a katasztrófa és kármentés során rendkívül rosszul kommunikáló MAL közleményeit. Számos elemzés, szakdolgozat, tanulmány témája a MAL elhibázott kommunikációja. Bakonyi Zoltán “A vörösiszap nem veszélyes anyag.” kijelentésétől “Ha szerinte nem veszélyes anyag, fürödjön meg benne” Pintér Sándor -kijelentésig számos mondat, fotó és mozgókép emlékeztet a katasztrófára.

vorosiszap-6-eve.jpg

A kríziskommunikációs tanulságok levonása mellett a társadalmi hatások vizsgálata is megtörtént Bartal Anna Mária és Ferencz Zoltán A vörösiszap-katasztrófa társadalmi hatásai címmel tavaly megjelent könyvében.

Az ügy máig lezáratlan. A környezetvédelmi hatóság MAL-ra kirótt 137 miliárd forintos bírságát a bíróság hatályon kívül helyezte és új eljárásban, jelenleg is vizsgálják a kiömlött vörösiszap pontos mennyiségét.

A katasztrófavédelem hősies kárelhárítása, számos önkéntes segítsége és felajánlott adományok, a katasztrófa sújtotta térség iránti kitüntetett politikai figyelem nyomán elindult reorganizáció, az újjáépített házsorok, az Újjászületés kápolnája nem feledtetik a katasztrófát. Ahogyan Tili Károllyal, Kolontár polgármesterével készített 2015-ös interjúban Cséfalvay Attila fogalmaz: “iszapnyomok maradtak a lakók lelkén”.

Képek forrása itt és itt és itt.

0
Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük