Számos vállalati krízishelyzet egyben adatkezelési szituáció a munkáltató számára. Dr. Teker Orsolya adatvédelmi szakjogásszal beszélgettem a munkáltatói adatkezelés nehézségeiről.

Adatvédelmi szakjogászként adatkezeléssel és adatvédelemmel kapcsolatos kérdések tartoznak hozzád. Ez mit jelent a gyakorlatban? Mit csinál egy adatvédelmi szakjogász?

Ez egy nagyon új terület. Elsődlegesen most az adatvédelmi tudatosság fejlesztése a feladatom. Adatvédelmi szakjogászhoz egyrészt fordulhatnak adatalanyok adatkezeléssel kapcsolatos sérelmek esetén, de akkor is, ha nem tudják, személyes adataikat hogyan kezelik. Másrészt a cégeknek komoly feladataik vannak a munkavállalók, ügyfelek, szerződéses partnerek adatainak kezelésével kapcsolatosan. A GDPR szemléletbeli változást hozott az Európai Unióban. A rendelet célja az, hogy a gazdaság teljesítőképességét ne korlátozza az adatkezelési jogszabályok különbözősége, az országok közötti adatáramlást zökkenőmentessé tegye. Ez csak egységes szabályokkal lehetséges.

Tegnap jelent meg a könyved, melyet társszerzőként jegyzel.

A GDPR Iránytű online marketinghez című könyv kifejezetten a GDPR és az online marketing kapcsolatával foglalkozik. Azokkal az online marketinges feladatokkal és technikai megvalósításukkal, amikről sokszor nem is tudnak a cégvezetők, vagy a marketingesek. Sok szempontnak kell megfelelni, ha jogszerűen szeretnénk online marketing tevékenységet végezni. Mindent végig kell gondoljunk és dokumentálnunk is kell, például hírlevél kiküldésekor, chatbot használatakor, vagy nyereményjáték meghirdetésekor.

A kedvencem a rendezvényekre vonatkozó hozzájárulás kérése. Ezt sokszor úgy oldják meg, hogy van egy regisztrációs lap, amin jó nagy betűkkel kiemelten ez a sor szerepel: A rendezvényen történő részvétellel Ön kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a készített fotókon és videókon szerepel.

A képmáskészítés talán a legösszetettebb adatvédelmi terület, nagyon sok a kérdőjel. A Ptk. azt mondja, hogy ha valaki ráutaló magatartással beleegyezik, akkor készíthető róla képmás. Ha például belemosolyogsz a kamerába, vagy észreveszed, hogy felvétel készül és nem mész ki a kamera látószögéből, akkor kifejezetten hozzájárulsz a felvétel készítéséhez. Ez alól kivételt a tömegrendezvény képez. Adatvédelmi oldaláról kicsit árnyaltabb a kép. Rendezvényeknél mindig azt javaslom, hogy ne önkéntes hozzájárulás szerepeljen adatkezelési jogalapként, hanem szerződéses jogalap, vagy jogos érdek, ezeket ugyanis vitás helyzetben alá-fölé rendeltségi viszonyban is jobban elismeri a hatóság.

A GDPR sok új elemet hozott a munkáltatói adatkezelésbe?

Igazándiból nem, a munkáltatói adatkezelés szabályai alapjaiban nem változtak a GDPR hatására. Ami viszont érdekes új elem a GDPR kapcsán módosított InfoTv.-ben, az a halottakra vonatkozó szabályozás. Az érintett még életében nyilatkozhat az adatkezelőnél arról, hogy halála esetén ki az, aki bizonyos, még életében őt megillető jogakat halálát követően 5 évig jogosult gyakorolni. Ennek hiányában pedig az adatkezelőnél elsőként jelentkező közeli hozzátartozó az, aki e jogokból néhányat adott feltételek teljesülése esetén gyakorolhatja. Fontos azonban, hogy ebben az esetben a közeli hozzátartozó az adatokhoz való hozzáférésre semmilyen esetben sem szerez jogosultságot.

Az egyik munkáltatói adatkezelési helyzet, amikor egy munkatárs személyes adataira kíváncsi a sajtó. Kiadható és pontosan milyen adat adható ki egy kollégáról egy munkabalesetet követően?

Nagyon egyszerű és rövid a válasz: semmilyen adatot nem adhat ki egy munkavállalóról a munkáltató. Akkor sem, ha akár a közösségi médiában terjedő értesülést szeretne megerősíttetni egy újság. Ha például valamelyik munkatárs személyes profilján közzétesz egy értesülést egy munkahelyén történt balesetre vonatkozóan, ezt nem teheti meg jogszerűen a Munka Törvénykönyve alapján sem. Ha a munkahelyén történtekről nyilvánul meg, akkor nem magánember, a saját Facebook profilján sem. Éppen ezért érdemes mindenhol írásba foglalni és meg is tanítani a dolgozóknak, mi számít nyilatkozattételnek és mi nem.

Pont egy Facebook-alkalmazott munkahelyi öngyilkossága borzolta nemrégiben a kedélyeket az USÁ-ban.  Akkor a Facebook szóvivője szinte azonnal “elárulta”, hogy egy teljes állású szoftvermérnökről van szó.

Ebben, így nem látok kivetnivalót. A személyes adatok közlésekor a fő szempont a beazonosíthatóság. Ha egyetlen szoftvermérnök lett volna ennél a cégnél, akkor ebből az egyetlen információból beazonosíthatóvá vált volna. Feltételezhetően többszáz ilyen munkakörben dolgozó kollégából nem azonosítható be a kolléga kiléte.

A sajtó felelősségére szeretném felhívni a figyelmet. A jelenleginél sokkal jobban kell védeni az áldozatokat, nem szabad feleslegesen személyes adatot közölni. Egy nagyon szomorú és tanulságos eset volt egy kisvárosban, ahol egy bántalmazás áldozata vált beazonosíthatóvá a különböző sajtócikkekből. Önmagában egyetlen cikkből nem, de összeolvasva a cikkekben elszórt személyes adatokat egyetlen személyre szűkült a kör.

Változik az eljárás, ha egy vezető tisztségviselőről, például a cég tulajdonosairól, vagy ügyvezetőjéről van szó? Nyilatkozhatunk egy váratlan baleset után a topmenedzsment valamely tagjának haláláról?

A cég tulajdonosáról, vagy akár szakmai körökben jól ismert, cégünknél dolgozó szakértőről sem adhatunk ki személyes adatot. A halottaknak nem a személyiségi jogát sértjük meg, hanem az emlékét. Személyiségi jogait csak élő személy tudja gyakorolni, mivel az ember jogképessége a halál pillanatában megszűnik. A kegyeleti jog a hozzátartozók személyiségi joga, vagyis a hozzátartozó gyakorolja, így tőle kell megszerezni a nyilatkozatot vagy engedélyt, nem a munkáltatótól.

Ha egy nekrológ összeállításához kérnek információt, tehetünk kivételt? Például kiadhatjuk-e az önéletrajzot?

Az adatvédelmi jog szerint egy munkatárs szerződéses jogalappal kezelt személyes adatait addig vagyok jogosult kezelni, amíg az illető személy él. Abban a pillanatban, ha meghal, nem vagyok jogosult az adatát kezelni, sem tárolni. Ezeket az adatokat meg kell semmisíteni. Ez alól egyetlen kivétel van, a vállalat jogos érdeke, hogy például felhasználja egy bizonyítási eljárásban az elhunyt adatait (például egy munkabalesetet követő vizsgálat során). Ebből a célból megtarthatja és kizárólag ehhez használhatja fel az adatokat.

Mire kell felhívni munkáltatóként a kollégák figyelmét, mit nyilatkozhatnak egy tragikus körülmények között, munkabalesetben elhunyt kollégájukról?

Alapvetően a munkáltató adhat felhatalmazást arra, hogy valaki nyilatkozzon vagy ne nyilatkozzon. Ha akár a munkába tartva, akár a munkából hazafelé megállítja valaki és információt kér egy munkabalesetről, bár életszerű, de nagyon határozottan hárítani kell a megszólalást.

A munkavállaló nem adhat ki olyan tényt adatot, feltételezést, amitől beazonosíthatóvá válik egy személy. De ettől függetlenül, ha a munkáltató megengedi, hogy nyilatkozzon a balesetről, akkor addig a pontig szabad nyilatkozni, amíg nem válik beazonosíthatóvá az adott személy. A vizsgálat lezárultáig nem javasolt nyilatkozni, akkor sem, ha a munkáltató ezt engedélyezi.

Egy cikkrészletről szeretném kikérni a szakmai véleményedet. Mit gondolsz, mi ilyen helyzetben a megfelelő tájékoztatás? Hibázott a hatóság? A 24.hu portálon, a Hableány -kiemelést követően jelentek meg az alábbiak:

Engem és a balesetben elhunyt hajóskapitány lányát sem tájékoztatták még a hatóságok arról, hogy mikor emelik ki a Hableányt, és hogy valószínűleg hajóskapitány volt az egyik áldozat, akit kiemeltek a hajótestből ma délelőtt. Holott ez kötelezettségük lett volna– mondta megkeresésünkre kedd délután Gulyás Krisztián a Dunai hajóbalesetben elhunyt hajóskapitány családjának a jogi képviselője, amikor arról kérdeztük, azonosította-e már a kapitány családjából valaki a ma megtalált holttestet.

Ezeket a helyzeteket nehéz jól kezelni, mert nagyon összetettek, de a hatóság nem hibázott, sőt.

Az ügyvéd képviseleti jogát eljuttatta a hatóságokhoz, ahogy erre hivatkozik is. Ez azért fontos, mert ezzel a közeli hozzátartozót megillető joga lett a hajóskapitánnyal kapcsolatosan, például ugyanúgy kell értesíteni, mint egy közeli hozzátartozót. Egy ember addig él, amíg orvos, vagy halottkém ki nem mondja halálát, illetve eltűnése esetén holtnak nem nyilvánítják. Amikor halottként azonosítják, a személyiségi jogai megszűnnek. A Hableány roncsának kiemelésekor még nem lehetett tudni, pontosan kit találtak meg. Ugyanis ezt nem egy helyzet dönti el, ki kell mondani a halál tényét. Amíg nincs halotti anyakönyvi kivonat, addig a hatóság élő személyként kell kezelje.A Hableány roncsának kiemelése azért különleges szituáció, hiszen itt százak szeme láttára történt a kiemelés, amit közvetített a TV is, így a holttestek megtalálásának helyéből, abban a pillanatban beazonosíthatóvá vált az adott személy.

A beazonosíthatóság tehát kulcsfogalom. Akkor ezzel a sajtóban megjelent képpel  nincs is gond? Ez egy tragikus közúti tömegszerencsétlenséget követő mentésnél készült, 2017. májusában, a Hungária körúton. A Fővárosi Vízművek két munkatársa volt áldozat.

 

Ez a fotó mindenképpen jogsértő. Nemcsak a balesetet szenvedett utasoknak, de a mentősöknek és a katasztrófavédőknek is vannak személyiségi jogai. Mivel itt több személy arca felismerhető, csak akkor publikálható, ha minden személy erre engedélyt ad.


A fotózás etikai kérdéseiről Völgyi Attila fotóriporter fog előadást tartani a Veszteségkommunikáció szakmai esten, 2019. 10.29-én, 18.00-tól. Regisztrálok most

0
Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük