Hazugság, megtévesztés, csúsztatás. Etika, etikus magatartás krízishelyzetben. Remek előadások, megosztó témák. Immár 20. estünkön beszélgettünk a kríziskommunikáció aktuális kérdéseiről.
A hazugság általános megítélése negatív. Valahogy mindig valamilyen ártalmas, bántó, felháborító érzés kapcsolódik ehhez a fogalomhoz. Ha valaki hazudik, az rosszat tesz. A hazugságkutatók jórészt egyetértenek abban, hogy hazugságról akkor beszélhetünk, ha a hazugnak szándékában áll megtéveszteni azt a valótlan állításával, akinek hazudik. A tudatosság tehát az első fontos eleme a hazugságnak. Második fontos jellemző, hogy a hazug számára nagy a tét: a hazugsággal valamilyen számára negatív következményt (pl. büntetést) igyekszik elkerülni, vagy pedig közvetlenül nyeresége, előnye származik a megtévesztésből. A tudatossághoz kapcsolódik (és ez a hazugság harmadik eleme), hogy a hazug tudja a hazugság pillanatában, hogy kockázatot vállal megtévesztő cselekedetével.
A hazugság természetes?
A hazugság annyira hozzátartozik az emberi természethez, hogy cselvetések, megtévesztések, nemes és mentelen hazugságok végigkísérik az emberiség múltját és jelenét. Az alapvető etikai meggyőződés szerint a hazugság kerülendő, a mindennapokban a hazugság negatív értékű, erkölcsileg elítélendő. Megfigyelhető azonban, hogy bizonyos helyzetekben mégis élünk vele. A hazugság mindent átszövő jelenlétére kiváló számadatok is rendelkezésre állnak: a rekorderek 24 óra leforgása alatt 200 hazugságot is mondanak, de átlagosan minden ember minimum 10-szer hazudik, minden nap.
A hazugságkutatásról
A hazugságkutatás egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélye Ekman azért kezdett el a hazugsággal foglalkozni, hogy különböző pszichiátriai betegségekben szenvedők hazugságait felismerhesse (pl. öngyilkosságra készülő betegek nonverbális jelzéseiből előrejelezhető-e az öngyilkossági szándék). A mikrogesztusokat kutató szerzőt hamarosan azzal kereste meg a titkosszolgálat, hogy hogy segítsen kutatásaival kémek lebuktatásában. Ahogyan Ekman magyarul Beszédes hazugságok című könyvének bevezetőjében írja, felmerültek kutatásainak olyan gyakorlati alkalmazási lehetőségei, hogy egy tisztviselő felismerje, ha egy terrorista merényletre készül, vagy hogy a rendőrtisztek képesek legyenek a gyanúsítottak kihallgatása közben észlelni, ha a gyanúsított hazudik. A hazugság nemcsak a kémek, rendőrtisztek, vagy a terrorelhárítás mindennapjait szövi át, hanem az üzleti életét is.
A hazugság, mint téma iránti élénk érdekődést a Kríziskommunikáció Meetup-csoport XX. estjén is tapasztalhattuk. A csoport 5 éves fennállása alatt egyik téma sem váltott ki ekkora visszhangot, így tömött széksorok előtt mondhatták el gondolataikat az est előadói.
Program:
18.30 – 18.45 dr. Rácz Gábor, címzetes főiskolai docens, válságkezelési is válságkommunikációs szakember: A válságkezelés etikai kérdései
18.45-19.15 Sztaniszláv András, stratégiai kommunikációs tanácsadó, PersonaR: A Bell Pottinger -ügy tanulságai
19.15- 19.30 Szólás T. Miklós, Employer Brand Strategist Vilma – Virtual Marketing: Employer branding és a hazugság
19.30- 19.45 Kávészünet
19.45-20.15 Pintér Dániel Gergő, PR-stratéga és válságkommunikációs szakértő: A hazug brandet hamarabb utolérik…? Az online kríziskommunikáció etikai kérdései
20.15- 20.30 Vas Dóra, kommunikációs tanácsadó: Édes kis semmiségek: Hazugság az ügyfélpanaszokban
Nézd meg az összefoglaló Hazugság-est videót!
