Álhírek és deepfake jelensége, mint a 2020-as év egyik legfontosabb technológiai kihívásairól volt szó a 27. Kríziskommunikáció meetup est első felében. Krekó Péter, ügyvezető igazgató, Szicherle Patrik elemző, a Political Capital Kft. munkatársai a Dezinformáció a vállalati térben című előadásukban vállalati kontextusban mutatták be az álhírek rombolását. Solymos Ákos, a Quadron Kiberbiztonsági Kft. tanácsadási üzletág vezetője nagyívű előadásában az internetes csalások múltjáról és jelenéről beszélt.

Az álhírek és deepfake világa „az a disztópia, amiben már benne élünk” (Krekó Péter)

Krekó Péter szerint abban a post- truth világban, amiben élünk jelenleg, a tényekkel szemben a véleményeknek és az érzelmeknek egyre nagyobb szerepe van. Pszichológiai szempontból a tényalapú kommunikáció nem tűnt el, azt figyelhetjük meg, hogy akik hazudnak, azok is tényekre, ún. alternatív tényekre hivatkozva fejtik ki a gondolataikat. Az üzleti életben a dezinformáció olyan szektorokat céloz, amelyek termékei a legközvetlenebb kapcsolatba kerülnek az emberekkel, a testünkkel, például kozmetikumok, gyógyszerek, élelmiszeripar, egészségügy, technológia. Az álhírek azokon a területeken igazán hatásosak, ahol meglévő félelmekre tud ráépülni.

Az álhír olyan információs tartalom, ami szándékosan hazugságot tartalmaz. A terjesztője tisztában van azzal, hogy nem igaz az információ. A legfőbb funkciója, hogy dezinformációs zajt hozzon létre. A legfontosabb különbség azonban a régi és a mai álhírek között, hogy nem egyetlen hírt akarnak eljuttatni az embereknek, hanem inkább egy információs káoszt szeretnének létrehozni, amiben elvész az ember. Az információs káosz kedvez a meggyőzésnek: ha a semmi nem igaz, és minden lehetséges , akkor az ember könnyedén meggyőzhető valamiről. Példaként az előadó azt hozta, hogy a Kreml narratívájában a maláj repülőgép lelövésére vonatkozóan 5 különböző, hivatalos narratíva létezik ( ezeket mind kormányzati kommunikátorok mondták). Hogy miért? Krekó Péter szerint a lényeg, hogy az emberek teljesen elbizonytalanodjanak azzal kapcsolatosan: megismerhető-e az igazság?

A dezinformációs kampányok vállalatokkal kapcsolatos céljai a márkanév rombolása, hitelrontás, a vállalat döntésének befolyásolása, a üzlet megzavarása mellett a direkt profitszerzés.

Szicherle Patrik konkrét példákon keresztül mutatta be, hogyan használhatják az álhíreket a vállalatok ellen nemzetközi viszonylatban. A Starbucks elleni Dreamer Day -támadás mellett a Koch’s Turkey elleni, valószínűleg orosz dezinformációs támadásról is hallhattunk. Ez utóbbiban trollok, botok segítségével próbálták a támadók a közbeszédet irányítani, a New York-i Rendőrségre hivatkozva.

Valós emberekként viselkedő megszemélyesített online perszónák hírnév romboló hatását a Tyrell Corporation néven kitalált, darkweben megrendelt “black pr” kampányának ismertetésével szemléltette.

Az előadás zárásában arról volt szó, milyen lehetséges vállalati stratégiák vannak a dezinformáció ellen. Az előadók hangsúlyozták: a vállalatok egyre veszélyeztetettebbek, dezinformációból csak több lesz. A váratlan támadás álhírek és deepfake támogatásával nagy károkat tud okozni egy-egy cég életében, ezért a felkészülés nem tűr halasztást.

Kritikus gondolkodás a kulcs az internetes csalások és a deepfake ellen (Solymos Ákos)

Solymos Ákos tanácsadási üzletágvezető Quadron Kiberbiztonsági Kft. -től nagyívű előadásban beszélt az internetes csalások múltjáról és jelenéről. Ákosnak évtizedes hobbija az internetes csalások megfigyelése, adathalász leveleket gyűjt és csalási metódusokat listáz. Elképesztő gyűjteményének magyar vonatkozású darabjaiból is elemzett néhány “gyöngyszemet”.

Az adathalászat és adatlopás 10 éves távlatú erősödésében azt látjuk, hogy egyre sokfélébb és egyre több adatot lopnak el – hangsúlyozta az előadó. Az adatlopásokkal megszerzett adatok a darkweb adatpiacain landolnak. A levélhamisítás, a képhamisítás és a hanghamisítás technikájának fejlődésének áttekintését követően egy voice deepfake csalás részleteivel ismerkedtünk meg.

A deepfake videó készítés technikáját is ismertette előadónk. A deepfake fogalom a deep learning és a fake szavak összekapcsolásából alakult ki. Mesterséges intelligencia segítségével épül egy olyan adatbázis, melynek segítségével létrehozható a deepfake videó. A terjedését segíti, hogy több, különböző AI platform is segíti a technológia alkalmazását. A Google Tenzor flow nevű mesterséges intelligencia alapú, ingyenes használható platformján  le tudják teszteli a videókat és a hibák javításával a mesterséges intelligencia folyamatosan tökéletesíti a két program egymást.

1-2 évvel ezelőtt sok és jó minőségű videó volt szükséges ahhoz, hogy deepfake videót lehessen készíteni valakiről. De már festményeket is képesek “megszólaltatni”  élővé lehet tenni.

A digitális hamisításnak és a deepfake-nek számos káros következménye van, ezek közül a legfontosabb, hogy egyre nehezebb az objektív hírértékelés, akár kép, hang, vagy videó vonatkozásában. Ezek a technológiai eszközök bevethetők egy-egy közösség befolyásolására, akár káosz előidézésére.

Már számos szervezet, köztük az USA kormánya is dolgozik olyan szűrőprogramokon, amelyek kiszűrik a hamis videókat és a hamis híreket. Amíg ezek elkészülnek, mit tehetünk az álhírek és deepfake terjedése ellen? Solymos Ákos a kritikus gondolkodás szükségességére hívta fel a figyelmet. A híreket több forrásból kell ellenőriznünk- enélkül könnyen elveszhetünk  egy internetes csalás jól felépített látszatvilágában.