Vannak tipikus kifejezések, amelyek egyszerűen kiírthatatlanok a sajtóközleményekből. Most azokról a feltűnően visszatérő szavakról olvashattok, amelyek leírására akkor érzünk leginkább késztetést, ha egy új termékről, vagy új szolgáltatásról írunk sajtóközleményt.
Egy-egy új termékről, márkáról, szolgáltatásról ugyanis mindenképpen szeretnénk tájékoztatni a közvéleményt. A sok-sok tervezésbe és termékfejlesztésbe fektetett időt, pénzt szeretnénk érzékeltetni. Hatalmas várakozással tekintünk a sajtóra is: örüljön velünk együtt, hogy új termékünk mekkora áldás a világnak! Ezzel máris a delete gomb felé tereljük az adott szerkesztőt, aki (ha tetszik, ha nem) nem akar örülni, nem szándékozik túlzásokba esni, maximum arra hajlandó, hogy semleges nézőpontból megvizsgálja, vajon tényleg annyira közérdeklődésre számot tartó az adott termék, eljárás, mint mi hisszük. A PRDaily cikke nyomán néhány gyakori, de az újságírók által utált kifejezésre hívjuk fel a figyelmedet. Ezen szavak mellőzésével növelheted az esélyt arra, hogy komolyan vegyék a közleményedet, és esetleg el is olvassák.
a„legjobb”
Ne írd le ezt a felsőfokú jelzőt, akkor sem, ha Te biztosan tudod, hogy ez a termék, szolgáltatás a legjobb. Ha nyertél valamilyen díjat, elismerést (pl. Magyar Termék Nagydíjat) ami bizonyítja a vitathatatlan elsőséget, akkor viszont bátran beleállhatsz, hogy a legjobb vagy. Ha például formatervezéssel foglalkoik a céged, egy Red Dot -díj, ha startup vagy, bármilyen startup -versenyen szerzett elsőség igazolhatja a legjobb szó használatát. A lényeg, hogy külső, független bírálók, zsűri, vagy piackutató által igazolt adat legyen a háttérben. A reklámokban simán elfér egy-egy, akár kismintás belső vállalati teszt eredménye is hivatkozási alapként, de a sajtóközleményedet agyoncsapja.
„hiánypótló”
A marketingesek imádják ezt a szót, hiszen mi lenne egyszerűbb, mint olyan terméket, szolgáltatást eladni, ami eddig hiányzott a piacról! Tedd a szíved a kezedre: attól még, hogy egy picit reagált a cég a megváltozott piaci körülményekre és újragondolta a terméket, attól nem lett hiánypótló.
„forradalmi újdonság”
A reklámszövegírók kedvelt fordulatát is hagyd inkább! Egy igazán forradalmi termék vagy felfedezés örökre megváltoztathatja az életünket, a gondolkodásmódunkat. Például az önvezető autó. Ez valami, ami teljesen más, amit még sosem láttunk korábban. A sajtóközleményben bemutatott terméked tényleg nagyon különbözik minden eddigitől és valóban megváltoztatja az egész életünket? Ha a válaszod nem, akkor inkább töröld a közleményből ezt a kifejezést.
Túlzó jelzők: „csodálatos”, „nagyszerű”
Ezek a szavak elcsépeltek, laposak, semmilyen újdonságtartalmat nem hordoznak a szerkesztőknek. Gondolj bele, vajon hány sajtóközelményt kap aznap az újságíró, amiben éppen egy csodálatos, nagyszerű, sőt forradalmi újdonságot próbálnak neki bemutatni. A fantasztikus, ámde szubjektív jelzők helyett egyenként, tényszerűen, adatokkal mutasd be az egyes termékjellemzőket. Minél tényszerűbben és objektívebben mutatod be a terméket/szolgáltatást, annál nagyobb esélyt kapsz arra, hogy végigolvassák a közleményedet.
Ha szoktál alkalmanként vagy rendszeresen sajtóközleményt írni, érdemes végiggondolni, a Te iparágadhoz kötődően melyek azok a további kifejezések, amiket el kell kerülj!
Többet szeretnél tudni a sajtóközleményekről?
Gyere el a XVIII. Kríziskommunikáció Meetup-estre, amelynek a központi témája a sajtóközlemény műfaj lesz 2017. június 13-án.
