Egyre több botrány és magyarázkodás származik abból, ha egy céget zöldmosással, vagyis a környezet védelmében tett etikus vállalásaikról szóló hazugsággal kapnak el. A folyamat a kétezres években kezdett felgyorsulni, és ma már azt mondhatjuk, hogy szinte egyik iparág sem tudja kivonni magát alóla. Ennek oka, hogy az emberek rendkívül nyitottak arra, ami zöld, vagy amit zöldnek hisznek. Számos kutatás igazolja, hogy a fogyasztók mélyebbre nyúlnak a pénztárcájukba, ha valamin rajta van a „zöld” címke. Egy 2015-ös globális alapkutatásban például azt találták, hogy az emberek 66 százaléka hajlandó többet fizetni egy zöldebb termékért. A környezetvédelem és a környezettel kapcsolatos fogyasztói elvárások azonban maguk után vonják, hogy a vállalatok marketing tevékenységükben igyekeznek minél zöldebbnek látszani. Végeztek olyan kutatásokat is, amelyek azt vizsgálták, hogy a cégek ilyen irányú állításai milyen mértékben túlzóak. Az eredmény figyelemre méltó: iparágtól függetlenül 30-40 százaléka a zöld üzeneteknek falsnak bizonyult.
Mallász Judit, a Computerword Magazin számára készített interjút Vas Dóra kríziskommunikációs szakemberrel. Az interjúban többek között esik szó a fenntarthatósági célok kommunikációjának anomáliáiról, a különböző csomagolások és zöld címkék visszáságairól is. Vas Dóra felhívja a figyelmet arra is, mit tehetnek a valós környezeti vállalásaikat kommunikáló vállalkozások, illetve a hiteles információk jelentőségéről is.
A teljes interjú a Computerword 2023 szeptemberi lapszámában olvasható.
