Digitális megoldások a katasztrófakommunikáció gyorsítására

Amikor teljes a káosz, az internet nyújtotta információs szolgáltatások nagyon hasznosak lehetnek. A 2011-es tóhokui földrengés és cunami után, bár túlterhelődött a mobil szolgáltatás és a telefonvonalak is süketek voltak, az internet működött. A Google 2005-ben, a Katrina Hurrikánt követően indította el a Google Crisis Response megoldását, amikor New Orleans nagy része víz alá került, és a kormány képtelen volt időben reagálni. Bizonyított többek között a haiti és a venezuelai földrengésben, a Deepwaterhorizon olajkatasztrófánál a Mexikói öbölben és a japán szökőár idején is.

A web 2.0 – ás szolgáltatások nagyban segíthetik a mentőcsapatokat és túlélőket, amikor szükség van gyors cselekvésre és pontos információkra. A jól működő információs szolgáltatások rengeteg életet menthetnek meg. Az internet pedig közel hozza a világ távoli pontjait, a közösségi oldalak felhasználói értesülhetnek a katasztrófákról és segíthetik a rászorulókat. A szintén a Katrina hurrikán kapcsán, a Facebook mérnökei által kifejlesztett Facebook Safety Check-et 2015 novemberében a párizsi terrortámadás idején használták először nem természeti katasztrófa biztonság-jelzésére.

A Boston Maraton jelentősége a katasztrófakommunikációban

A 2013. április 15-ei Boston maratonon történt bombarobbantást követően az események rekonstruálásában, az elkövetők elfogásában valamint a rémhírek és dezinformációk terjesztésében is kulcsszerepet játszottak a helyszíni felvételek. Ezeket a fotókat, videókat szurkolók és hozzátartozók mobillal rögzítették. A helyszíni felvételek a közösségi média felületek segítésével terjedtek villámgyorsan. A Twitter, a Facebook, a reddit és más social platformok segítségével már a robbantást követő percekben elindult a spontán terjedő információ áramlás, és 1 órán belül a hivatalos rendőrségi tájékoztatás. Ez volt az első olyan katasztrófa, melynek kommunikációjában a social media vitte a prímet. Emlékezetes, hogy a print újságok címlapon közölték a robbantás pillanatai utáni, civilek által készített fotókat. Az online újságok hírcsatornájukban pedig a járókelők  YT-videóit játszották le.

Online katasztrófakommunikáció Magyarországon

Magyarországon már a 2010-es vörösiszap katasztrófa kommunikációjában játszott fontos szerepet az internet. Egy felmérés szerint a TV mellett a második legfontosabb hírforrás az internet volt. Az emberek 23 %- a elsődlegesen internetről szerzett híreket a vörösiszap-katasztrófáról. Az igazi áttörést azonban 2013-as év jelentette. Ebben az évben növekedett meg az okostelefon-ellátottság hazánkban.A  mobiltelefon így egyre fontosabb lett a friss információkhoz való hozzájutás szempontjából.

A katasztrófakommunikáció szempontjából sűrű 2013-as évben rendkívüli időjárás (hóvihar), illetve árvíz is krízishelyzetet eredményezett. Bár a Belügyminisztérium által kiküldött tájékoztató SMS praktikus és hasznos segítség volt az úton, autójukban rekedt emberek számára, szélsőséges válaszreakciókat váltott ki az emberekből. A 2013-as nyári árvíz hatalmas károkat és összefogást eredményezett. A social media -felületeken keresztül a védekezők real time tájékoztatást adtak, önkénteseket toboroztak. Rengeteg önkéntes segített az árvízi védekezésben. Az év végére kifejlesztett VÉSZ (Veszélyhelyzeti Értesítési Szolgáltatás) app segítséget ad az úton lévőknek a veszélyhelyzetek nyomon követésében.

Katasztrófakommunikációs tréning és más válságkommunikációs tréningek is elérhetők a MatrixPR tréningválasztékában. 

The post Katasztrófakommunikáció a közösségi média korában appeared first on MatrixPR.

353 krízishelyzet került beazonosításra

A Krízistérkép 2019 kutatásban 353 tavalyi krízishelyzetet azonosítottak és jellemeztek a szerzők. Ez 27 százalékkal több, mint tavaly. A 2018-as évhez hasonlóan a közélet élte meg a legtöbb válságot – az alapminta közel 38 százalékát. A szektorok közül az állami tulajdonú cégek ügyei érnek el legnagyobb arányt (47%), melyet a nyereségorientált szervezetek követtek (42%). Ahogy 2016-2018 között, 2019-ben is a nonprofit szektor volt a legkevésbé érintett ( mindössze 3%).

A magyarországi krízisek kiváltó okai közül a balesetek megőrizték elsőségüket, a második helyre azonban a 2018-ban tapasztaltaktól eltérően az érdekgazdák kifogásai kerültek a bűncselekmények helyett. A dobogó harmadik helyén továbbra is a szervezeti félrekezelések, hibás belső folyamatok nyomán kialakult helyzetek (mismanagement) szerepelnek.

Kiemelt krízishelyzetek

A Krízistérkép minden évben kiemelt esetek bemutatásával igyekszik bemutatni a trendeket, tanulságos megoldásokat. A 2019-es évet meghatározó krízisek közül a Gundel Étterem által üzemeltetett miniszterelnöki menza árképzése nyomán kialakult válság; a Neckermann utazási iroda válságkezelése; a Mátrai Erőmű környezetszennyező tevékenysége; a Telekom „Bocsi Anyu!”- elnevezésű Anyák napi kampánya; az emberéleteket követelő Hableány-katasztrófa; a CIB Bank informatikai leállása; a Jahn Ferenc Dél-pesti kórházban tapasztalható orvoshiány; a CBA szexista reklámja; valamint a Katona József színházat érintő zaklatási ügy került ez elemzett esetek közé.

A kutatás letölthető az MPRSZ honlapjáról itt

A Krízistérkép kutatás szerzői

Dr. Pintér Dániel Gergő; PR-stratéga és válságmenedzsment szakértő; a Media 2.0 Communications alapítója, az MPRSZ elnökségi tagja és a Kríziskommunikációs tagozat vezetője, a METU és az IMEC oktatója.

Bőhm Kornél; kommunikációs szakértő, az Impact Works partnere, az MPRSZ Kríziskommunikációs tagozatának alapítója. A “Sem megerősíteni, sem cáfolni…” (HVG Könyvek) kríziskommunikációs szakkönyv szerzője.

Horváth Mónika: kommunikációs tanácsadó, szakterületei: gazdasági témák kommunikációja, intézményi kommunikáció, belső kommunikáció.

Vas Dóra; a MatrixPR kríziskommunikációs szaktanácsadója, az MPRSZ Etikai Bizottságának elnöke, a Kríziskommunikáció Meetup sorozat alapítója és az Ügyfélpanasz 2.0 című könyv szerzője.

A kiadvány tördelő-szerkesztéséért, vizuális gondozásáért Redl Zsófia, a Doppio Creative ügyvezetője felelt.

The post Krízistérkép kutatás 2019 appeared first on MatrixPR.

Mivel foglalkozik a Talk-A-Bot?

A Talk-A-Bot céget 2016- ban négyen alapítottuk. Szép ütemben fejlődik, ma már TOP magyar vállalatok használják a chatbot megoldásainkat és nemzetközileg is terjeszkedünk. Az ügyfélkommunikációval foglalkozó és marketinges osztályokkal dolgoztunk először, hiszen a chatbotok legtriviálisabb alkalmazása az ügyfélszolgálat automatizálása. Számos olyan chatbotunk működik, amelyik nemcsak kérdésekre tud válaszolni, de akár ügyeket is el tudnak intézni segítségükkel. A chatbotok már a feltett kérdések 90-95%-át meg tudják válaszolni. Bankok, vezető e-commerce cégek és közművek is használják megoldásainkat.

Hogyan merült föl a kríziskommunikációs alkalmazás? 

Szerettünk volna chatbot terméket fejleszteni és 2018-ban, az Audi sztrájk idején szembesültünk azzal, hogy a gyár óriásplakátokon kommunikált a fizikai dolgozókkal- egyéb megoldások híján. Meglepődtünk, hogyan lehet az, hogy egy stratégiai iparágban működő cég nem éri le a dolgozókat digitális csatornán? És ahogy elmélyültünk a témában kiderült, hogy olyan megoldásokat használnak a cégek, mint a szólánc, a hirdetőtábla, vagy a kantinban kihelyezett TV. Miközben messengeren, viberen és más azonnali üzenetküldést tehetővé lévő alkalmazásokban a munkatársak egyébként kommunikálnak maguktól is. Számos munkahelyen ugyanis van chat csoport, főnökkel, főnök nélkül. Mi tulajdonképpen ennek a hivatalos, zaj nélküli változatát teremtjük meg a CHEQ segítségével.

Mi a CHEQ? 

A CHEQ az egy innovatív és egyszerű megoldás a belső kommunikáció hatékonyabbá tételére. Elsősorban gyártó, termelő cégek számára fejlesztettük, akik felismerik, hogy el kell érniük dolgozóikat valamilyen digitális csatornán keresztül. A cég nevében nyitunk egy chat accountot és testre szabjuk a chatbotot. Bevezetésnél nem kell különösebb erőfeszítés, mivel már számukra ismert kommunikációs platformokba van integrálva (Viber, Microsoft Teams). Természetesen a bevezetési időszakban szakmai segítséget is biztosítunk. Ezt követően tudnak kiküldeni hivatalos információkat a kollégáknak.  A CHEQ nem csupán csak egy chat-bot az alkalmazott részére, hanem egy teljes körű, gyors és hatékony, két irányú kommunikációt biztosító online platform. Példaként egyik ügyfelünket említeném: Az Eisberg a koronavírus idején kötelezővé tette munkavállalói között a CHEQ használatát. Itt küldenek ki nekik minden információt a közleményeken keresztül, illetve a munkavállaló is itt tudja bejelenteni, ha bármilyen problémája van.

Hány cég használja most a CHEQ megoldásotokat? 

Egy tucatnyi ügyfélnél több tízezer ember használja napi szinten, és büszkeség, hogy kimondottan jók a tapasztalatok. Beigazolódik a sejtésünk, hogy szeretik az emberek. A legutóbbi bevezetés adatait tudom mondani: a dolgozók 80%-a 1 héten belül feliratkozott. Ráadásul ha kiküldenek egy bejelentést, közleményt, akkor átlagosan 3 órán belül eléri az olvasottsági szint a 80%-ot. Ez azt jelenti, hogy a kollégák a legközelebbi szünetben el is olvassák ezeket az információkat. Mi részletes riportot, statisztikát tudunk biztosítani az ügyfeleknek az olvasottságtól. Ha ezt összemérjük egy, a kantinban, vagy a pihenőben kihelyezett plakát észlelési átfutásával, akkor nagyon szép eredményt jelent. A chatbot belső kommunikációs csatornaként kifejezetten hatékony.

Van most egy felajánlásotok, hogy a CHEQ kríziskommunikációs alkalmazását ingyenesen biztosítjátok. Miért? 

A koronavírus gazdasági hatása hatalmas, pedig még csak a járvány elején vagyunk. A mi célpiacunkat, a hazai termelő és gyártó vállalatokat a kialakuló válság nagyon komolyan érinti. A Cheq megoldásunk kríziskommunikációs, sztenderdizált változatát online lehet igényelni. Itt számos felmerülő kérdésre is megtalálják az érdeklődők a válaszokat.
Jellemzően 100 fő fölött érdemes használni, olyan cégeknél, ahol klasszikus kommunikációs módszerekkel nagy kihívást jelent a kommunikáció megszervezése a mai felgyorsult világ elvárásaihoz képest. (A belső kommunikáció fontosságáról olvashatsz a Koronavírus felkészültség belső kommunikáció ellenőrző lista című blogcikkben.)

Mik a tapasztalaitok, élnek a magyar cégek a lehetőséggel?

A sajtóban sok helyen megjelent a felhívásunk és minden nap érkeznek igények. Nemcsak kisebb, de nagyobb cégek is elkezdték használni, mert felismerik, hogy sokat gyorsít a kommunikáción.

Milyen szintű informatikai/közösségi média tudás szükséges a chatbot „beüzemeléséhez”?

Erőforrásigénye minimális. Azt tapasztaljuk, hogy jellemzően 12 órán belül be tudjuk vezetni, ha együtt tudunk működni azokkal az osztályokkal, akikkel kell. A legnagyobb kihívás a jogi megfelelőség, mert erre rendkívül nagy hangsúlyt helyezünk és a partnereinknél is elvárás, hogy a személyes adatok védelmét biztosítsuk. A GDPR-nek megfelelő adatfeldolgozói szerződést kötünk, tulajdonképpen ez a legidőigényesebb szakasz. Ha ez megtörténik, szinte azonnal használható, hiszen semmilyen IT integrációt nem igényel. Előzetesen egy demo változat is kipróbálható. A chatbot használatához dokumentációt is biztosítunk, ami nagyon gyorsan adaptálható. Fontos előnye még a megoldásnak, hogy a végfelhasználó kollégáknak nem szükséges oktatást tartani, hiszen szinte mindenki tud chatelni. A rendszer nagyon intuitív.

Itt éred el a CHEQ Kríziskommunikáció demot és igénylést!

The post Kríziskommunikáció chatbot segítségével appeared first on MatrixPR.

Mi a pandemiás terv?

A pandémiás terv a krízisterv egyik speciális változata. Akkor használjuk, ha pandémiás veszélyhelyzet merül fel. Ezen a linken számos segédanyagot találsz angol nyelven. Szinte biztosan van már számos olyan vállalat Magyarországon is, ahol a koronavírus miatt életbe lépett a terv, valamilyen riasztási fokozat van érvényben.

Hol különösen fontos, hogy legyen intézkedési terv?

Minden olyan intézményben, vállalatnál, ahol egyidejűleg sok ember tartózkodhat egy légtérben, így iskolákban, egészségügyi, kulturális intézményekben, termelő és szolgáltató, közlekedési vállalatoknál, de akár bevásárló központokban is.

Mit kell rögzíteni a pandémiás tervben?

A munkavállalók és a munkavállalókkal érintkező vásárlók, látogatók stb. egészségmegőrzésével kapcsolatos intézkedéseket kell leírni, illetve végig kell gondolni, mit teszünk/tehetünk az üzletmenetfolytonosság fenntartása érdekében. A pandémiás terv tehát nem elsősorban kommunikációs feladatokat tartalmaz, de a kommunikáció jelentőségét nem szabad lebecsülni. Az egyértelmű kommunikáció ugyanis rendkívül fontos. Mindig a kollégák iskolázottságához kell igazítani a mondandót.

Nézzük meg az induló kérdéseket!

Sok fontos kérdés a belső kommunikáció témakörébe tartozik. A legfontosabb belső kommunikációs elvekről Ezzel külön blogposztot találsz Koronavírus  felkészültség belső kommunikációs ellenőrző lista

1. Szabadságról, síelésről, külföldről visszatérő egészséges kollégával mi legyen?
2. Mi legyen azokkal a munkatársakkal, akiknek nincs személyes külföldi utazási előzményük, de találkoztak olyan területről érkező turistával/ családtaggal/baráttal, ahol jelenleg karantén van?
3. Mi történjen, ha a munkahelyén, vagy kiküldetésben valaki lebetegszik?
4. Mi legyen akkor, ha a veszély miatt fertőtlenítést rendelnek el a hatóságok, hogyan lehet megszervezni a kollégák, beszállítók, partnerek, vásárlók tájékoztatását?
5. Mi történik akkor, ha karantént rendelnek el (műszakban lévő munkavállalók, pihenőidőn lévő munkavállalók, szabadságon lévő munkavállalók)?
6. Van-e olyan közelgő üzleti út, nagyrendezvény, aminek megtartását mérlegelni/halasztani/ törölni kell?
7. Milyen kommunikációs csatornán tudjuk folyamatosan tájékoztatni a kollégákat? Kialakítottunk-e riasztási láncot, különös tekintettel a helyettesítésre?
8. Távolról milyen munkavégzési lehetőségek vannak? Ki rendelheti el az otthonról történő munkavégzést? A távoli munkavégzés informatikai háttere biztosított-e?
9. Rendelkezésre állnak-e minden munkatársra kiterjedően a védőfelszerelések?
10. Megkaptak-e a kollégák minden információt ahhoz, hogy tisztában legyenek a prevencióval, védekezéssel pl. kézmosás jelentőségével?

A listát bővíteni fogom az következő napokban, érdemes visszalátogatni később!

The post Így néz ki egy pandémiás terv appeared first on MatrixPR.

Az álhírek és deepfake világa „az a disztópia, amiben már benne élünk” (Krekó Péter)

Krekó Péter szerint abban a post- truth világban, amiben élünk jelenleg, a tényekkel szemben a véleményeknek és az érzelmeknek egyre nagyobb szerepe van. Pszichológiai szempontból a tényalapú kommunikáció nem tűnt el, azt figyelhetjük meg, hogy akik hazudnak, azok is tényekre, ún. alternatív tényekre hivatkozva fejtik ki a gondolataikat. Az üzleti életben a dezinformáció olyan szektorokat céloz, amelyek termékei a legközvetlenebb kapcsolatba kerülnek az emberekkel, a testünkkel, például kozmetikumok, gyógyszerek, élelmiszeripar, egészségügy, technológia. Az álhírek azokon a területeken igazán hatásosak, ahol meglévő félelmekre tud ráépülni.

Az álhír olyan információs tartalom, ami szándékosan hazugságot tartalmaz. A terjesztője tisztában van azzal, hogy nem igaz az információ. A legfőbb funkciója, hogy dezinformációs zajt hozzon létre. A legfontosabb különbség azonban a régi és a mai álhírek között, hogy nem egyetlen hírt akarnak eljuttatni az embereknek, hanem inkább egy információs káoszt szeretnének létrehozni, amiben elvész az ember. Az információs káosz kedvez a meggyőzésnek: ha a semmi nem igaz, és minden lehetséges , akkor az ember könnyedén meggyőzhető valamiről. Példaként az előadó azt hozta, hogy a Kreml narratívájában a maláj repülőgép lelövésére vonatkozóan 5 különböző, hivatalos narratíva létezik ( ezeket mind kormányzati kommunikátorok mondták). Hogy miért? Krekó Péter szerint a lényeg, hogy az emberek teljesen elbizonytalanodjanak azzal kapcsolatosan: megismerhető-e az igazság?

A dezinformációs kampányok vállalatokkal kapcsolatos céljai a márkanév rombolása, hitelrontás, a vállalat döntésének befolyásolása, a üzlet megzavarása mellett a direkt profitszerzés.

Szicherle Patrik konkrét példákon keresztül mutatta be, hogyan használhatják az álhíreket a vállalatok ellen nemzetközi viszonylatban. A Starbucks elleni Dreamer Day -támadás mellett a Koch’s Turkey elleni, valószínűleg orosz dezinformációs támadásról is hallhattunk. Ez utóbbiban trollok, botok segítségével próbálták a támadók a közbeszédet irányítani, a New York-i Rendőrségre hivatkozva.

Valós emberekként viselkedő megszemélyesített online perszónák hírnév romboló hatását a Tyrell Corporation néven kitalált, darkweben megrendelt “black pr” kampányának ismertetésével szemléltette.

Az előadás zárásában arról volt szó, milyen lehetséges vállalati stratégiák vannak a dezinformáció ellen. Az előadók hangsúlyozták: a vállalatok egyre veszélyeztetettebbek, dezinformációból csak több lesz. A váratlan támadás álhírek és deepfake támogatásával nagy károkat tud okozni egy-egy cég életében, ezért a felkészülés nem tűr halasztást.

Kritikus gondolkodás a kulcs az internetes csalások és a deepfake ellen (Solymos Ákos)

Solymos Ákos tanácsadási üzletágvezető Quadron Kiberbiztonsági Kft. -től nagyívű előadásban beszélt az internetes csalások múltjáról és jelenéről. Ákosnak évtizedes hobbija az internetes csalások megfigyelése, adathalász leveleket gyűjt és csalási metódusokat listáz. Elképesztő gyűjteményének magyar vonatkozású darabjaiból is elemzett néhány “gyöngyszemet”.

Az adathalászat és adatlopás 10 éves távlatú erősödésében azt látjuk, hogy egyre sokfélébb és egyre több adatot lopnak el – hangsúlyozta az előadó. Az adatlopásokkal megszerzett adatok a darkweb adatpiacain landolnak. A levélhamisítás, a képhamisítás és a hanghamisítás technikájának fejlődésének áttekintését követően egy voice deepfake csalás részleteivel ismerkedtünk meg.

A deepfake videó készítés technikáját is ismertette előadónk. A deepfake fogalom a deep learning és a fake szavak összekapcsolásából alakult ki. Mesterséges intelligencia segítségével épül egy olyan adatbázis, melynek segítségével létrehozható a deepfake videó. A terjedését segíti, hogy több, különböző AI platform is segíti a technológia alkalmazását. A Google Tenzor flow nevű mesterséges intelligencia alapú, ingyenes használható platformján  le tudják teszteli a videókat és a hibák javításával a mesterséges intelligencia folyamatosan tökéletesíti a két program egymást.

1-2 évvel ezelőtt sok és jó minőségű videó volt szükséges ahhoz, hogy deepfake videót lehessen készíteni valakiről. De már festményeket is képesek “megszólaltatni”  élővé lehet tenni.

A digitális hamisításnak és a deepfake-nek számos káros következménye van, ezek közül a legfontosabb, hogy egyre nehezebb az objektív hírértékelés, akár kép, hang, vagy videó vonatkozásában. Ezek a technológiai eszközök bevethetők egy-egy közösség befolyásolására, akár káosz előidézésére.

Már számos szervezet, köztük az USA kormánya is dolgozik olyan szűrőprogramokon, amelyek kiszűrik a hamis videókat és a hamis híreket. Amíg ezek elkészülnek, mit tehetünk az álhírek és deepfake terjedése ellen? Solymos Ákos a kritikus gondolkodás szükségességére hívta fel a figyelmet. A híreket több forrásból kell ellenőriznünk- enélkül könnyen elveszhetünk  egy internetes csalás jól felépített látszatvilágában.

The post Álhírek és deepfake appeared first on MatrixPR.

Volt-e a kutatásnak magyar résztvevője?

Magyar résztvevője a kutatásnak nem volt, de környező országokból jelezték kollégáink, hogy például cseh és lengyel cégek részt vettek benne.

Milyen bontásban elemezték az adatokat?

A legfontosabb a PwC számára egy globális kép felrajzolása volt, ezért összehasonlító elemzés, egyes országokra lebontott adatokkal, nem készült. A cél a globális trendek megragadása, és ezzel a menedzsment döntéshozatalának segítése.

A PwC eddig is foglalkozott vállalati krízishelyzetek kutatásával, főleg veszély oldalról ragadva meg az egyes válsághelyzeteket. Mi változott?

A PwC is felismerte a kibervédelem fontosságát, mely mára globális stratégiai pillérré erősödött. Az 5G, az IOT olyan kitettséget hoz a vállalatok életébe, hogy a kibervédelem óhatatlanul egyre fontosabbá válik. Az sérülékenységvizsgálatok mellett a krízismenedzsment, az üzletmenet folytonosság is kulcsterület lett az egész világon, így Európában is. Nagy növekedési potenciált látunk a területben.

Ha megnézzük, az USA gazdasági teljesítőképessége az EMEA régióval hasonló szintű, viszont azt látjuk hogy Amerikában jelentősen nagyobb a kibervédelemre fordított összvállalati kiadás. Az USA-ban már sokkal tudatosabbak a vállalatok, jelentős büdzséből gazdálkodhatnak, amikor a kibervédelem naprakészségét kell biztosítani.

A kibertámadások megszaporodása felértékelte hazánkban a kibervédelmet? Hol tartanak a magyar cégek a felkészülésben?

Nem beszélhetünk érett piacról. Érdekes, hogy például Csehországban már sokkal nagyobb a tudatosság, piaci érettség, míg itthon érzünk egyfajta edukációs kényszert szinte minden vállalatnál, pedig népességben és gazdasági teljesítőképességben hasonlóak vagyunk a csehekhez.

A figyelemfelhívásban és a tudatosításban a GDPR és egy-egy nagyobb incidens van segítségünkre. A legfogékonyabbak azok a vállalatok, ahol a versenytársak is foglalkoznak a kibervédelemmel, tehát megfigyelhetünk egyfajta piaci környezethez idomulást. Azok a cégek is aktívak a megfelelő védelem megszerzéséért, akiknél volt kibertámadás vagy adatvédelmi incidens a közelmúltban és rájöttek, hogy nem véd jól a meglévő rendszerük.

Mik azok a konkrét szolgáltatások, amikkel segíti a PwC a magyar ügyfeleket? Tervez-e szolgáltatásbővítést a cég a vállalati krízishelyzetekhez kapcsolódva? 

A PwC-nél egyre többet foglalkozunk az IT biztonsággal, növekszik a súlya ennek a szakterületnek cégen belül. Krízismenedzsmenttel kapcsolatosan fejlesztünk egy új terméket, amely egy Nyugat-Európában már nagyon bevált szimulációs gyakorlat. Elsősorban felsővezetőknek, menedzsment tagoknak javasolt, egy adatvesztéssel járó kiberincidenst szimulálunk. A résztvevők biztonságos környezetben próbálhatják ki, hogyan reagálnak egy ilyen helyzetre.

A szimuláció során élethű zavaró tényezők nehezítik a koncentrálást (például betoppanó újságíró, közösségi médiában elégedetlenkedő ügyfelek, adathalász hívások érkéznek stb.). A szimulációt követően azonnal visszajelzést adunk a döntéshozatalról, a reagálás minőségéről, illetve meghatározzuk a fejlesztendő területeket.

A szimuláció tét nélküli helyzetben játszódik, és a közös munkát, a reakciókat figyeljük. Nincs egyetlen jó megoldás, inkább a következetességet, a döntéshozatali mechanizmusokat, szerepek egyértelműségét figyeljük.

The post Felértékelődött a kibervédelem appeared first on MatrixPR.

Mindig a család, a közvetlen hozzátartozók posztja az első!

Hiába tudjuk, hogy egy számunkra kedves, vagy általunk ismert személy elhunyt, meg kell várjuk a család posztját a részvétnyilvánítással, illetve a halál említésével. Ameddig a család nem szólal meg, nem nyilváníthatunk részvétet sem a közösségi média felületeken. Van olyan eset, amikor esetleg tudomást szerzünk a halálesetről, de illik megvárni, hogy a család, akinek akar, szólhasson, ő értesíthesse a közvéleményt, a barátokat, az ismerősöket a halálesetről. A részvétnyilvánítás ez esetben várhat. Fontos, hogy a közvetlen hozzátartozók posztolhassanak először. Ez régi szabály a vállalati és intézményi kríziskommunikációban is. Például egy munkabalesetet követően sem nyilatkozhatunk addig az elhunyt kilétéről, amíg a család erre engedélyt nem ad. A közösségi médiában ez a virtuális engedély maga a hír közzététele, az első megszólalás.

Részvétnyilvánítás: tarts mértéket!

Érdemes mindig átgondolni, mennyire személyes kapcsolatunk volt az elhunyttal, illetve a gyászolókkal. Ez főképpen ismert emberek gyászhíreivel kapcsolatosan kell nagyon alaposan átgondolni és fő szabályként elfogadni: ha nincs erős személyes kapcsolatunk az illetővel, visszafogottan illik csak megnyilvánulni. Hazánkban Zelena András tanatológus foglalkozik a gyászfeldolgozás és a közösségi média kapcsolatával. Kutatásai rámutatnak arra: a gyászoló számára nagyon fontos segítség lehet a gyászfeldolgozás folyamatában a gyász közösségi oldalakon való közzététele. Sokaknak a kiposztolás sokkal könnyebb, mint a veszteség szóbeli közlése, mert a szóbeli közléssel újra megéli a szeretett személy elvesztésének fájdalmát.

A halál méltóságához azonban a mértéktartás illik. Ha tisztességgel és tisztelettel szeretnénk megemlékezni valakiről, csatlakozzunk a gyászhírt megosztó sajtóhírhez,  de még inkább nyilvánítsunk részvétet sms-ben, privát üzenetben, telefonon. Rengeteg kifejezési formája lehetséges együttérzésünknek. Nagyon fontos, hogy ez az együttérzés az érintettekhez és az érintettekről szóljon. Öncélú és ezért kerülendő a saját hírfolyamunkra feltenni egy megemlékező posztot.

A temetés napján is légy visszafogott!

Emlékezetes közösségi média-botrányok kötődnek a temetőhöz. Lippai Marianna motivációs tréner temetői posztját követően került kereszttűzbe, végül törölte Facebook-profilját. Nem illik bejelentkezni a temetőből, kiposztolni a sírcsokrot vagy a koszorút. A temetői szelfi is tiltólistás. Schobert Norbert Benke László temetéséről posztolt szelfijével számos dühödt kommentet szerzett. Fontos, hogy együttérzésünket csendben, az elhunyt és a gyászolókra 100%-ban tekintettel fejezzük ki, mindenfajta túlzó gesztustól mentesen.

Bár a gyászhírek közzététele és a részvétnyilvánítások megosztása egyértelműen helyet kapott a közösségi médiában, a halállal, a veszteséggel kapcsolatos évezredes emberi normákat nem rúghatjuk fel. Egy embertársunk gyászát sem silányíthatjuk egyszerű hírré, mely futótűzként söpör végig a hírfolyamokban.

Többet szeretnél megtudni arról, hogyan kell kommunikálnia egy cégnek halálesetekkel kapcsolatosan? 2019. október 29-én a 26. Kríziskommunikáció Meetup témája a Gyászkommunikáció.

The post Hogyan nyilváníts részvétet a közösségi médiában? appeared first on MatrixPR.

Előlép az első áldozat

Rachael Dehollander 2016 nyarán elsőként nevezte meg zaklatójaként Larry Nassart feljelentésében. A lány az Indiapolis Starban megjelent cikksorozatból merített erőt ahhoz, hogy ismét előálljon a mindenki által tisztelt és szeretett, népszerű sportorvos megvádolásához. Végtelen erőre azért volt szüksége, mert az 5 éves kora óta molesztált lány korábban is megpróbált segítséget kérni: saját szüleitől. A család barátjaként számon tartott Nassarról ugyanis nem hitték el Rachael állításait. Az Indiapolis Star cikkei azonban felbátorították. Ebben az USA tornaszövetségét azzal vádolták meg, hogy 2 edzőt védelmez, akik fiatal tornászokat zaklattak. A már nagykorú Rachael Dehollander tehát a rendőrséghez fordult és egy név nélkül nyilatkozó olimpikon is megszólalt az ügyben, hogy őt is zaklatta Nassar. (Nagyon sok hasonlóságot mutat az amerikai sajtó szerint a Penn State 2011-es szexuális zaklatási ügyéhez.)

A vádak hatalmas felzúdulást váltottak ki, rengetegen álltak ki Nassar ártatlansága mellett. Letartóztatását követően 1 millió dolláros óvadék ellenében elhagyhatta a börtönt, de a nyomozás folytatódott. Bár a nevüket és arcukat is felvállaló túlélők egymás után álltak ki a nyilvánosság elé, döbbent hitetlenkedés fogadta az újabb és újabb történeteket. Az áldozatok támadásának a vetett véget, hogy Nassar számítógépén 37 ezer fotót találatak. A gyermekpornográfiát ábrázoló fotók miatt óvadék nélkül lecsukják.

A #metoo berobbant

2017 őszére 25 zaklatási ügyért kell felelnie, és a Weinstein ügy kirobbanását követően több olimpikon vádolta meg. Nassar vádalkut kötött, így további 125 rendbeli zaklatással nem vádolták meg. Aquilina bírónő a vádalku lellenére lehetővé tette, hogy minden áldozat, aki akarja, megtehesse vallomását. A filmben végigkövethetjük ezeket a beszédeket. A vallomásokat megtapsolták, a tárgyalóteremben sokat sírtak az áldozatok. Közben Larry Nassar levelet írt a bírónak, hogy nem tud több áldozatot látni, nem tudja elviselni ezt az egész médiacirkuszt. Az áldozatokat hibáztatta a levélben, amit teljes terjedelmében Aquilina bírónő nem hozott nyilvánosságra.

A beszédek megkezdésekor még csak 6 lány vállalta névvel a nyilvánosság előtt a történetét, de felbátorították egymást. Hét közben 88 túlélő, a hét végére 156 túlélő mondott beszédet. Az áldozatok záróbeszédét Rachael Dehollander mondta el, aki az Michigani Egyetem felelősségéről beszélt. Úgy vélte, hogy Nassar azért abuzálhatta évtizedeken át áldozatait, mert az intézmények olyan kultúzát alakítanakki, amiben “egy veszélyes ragadozó vadászhat.” Aquilina bírónő 175 évnyi börtönre ítélte Nassart.

Nem áll meg Nassarnál az ügy

A zaklatási ügy maga alá temette a Michigani Egyetem igazgatóját, Lou Anna Simont, aki 2018 novemberében lemondott. Megvádolták, hogy hazudott a rendőrségnek. Azt a Kathie Klages edzőnőt, akihez több lány fordult panaszával, és eltussolta az ügyeket, nem jelentette a lányok panaszait, szintén vád alá helyezték. 2018-ban létrehozott az egyetem egy alapot az áldozatok pszichológiai kezelésére. és a michigani törbényekben előírták a hasonló esetek kötelező jelentését. Egy héttel Nassar ítélethozatalát követően a teljes tornaszövetség lemondott. A TwiStars tornaklub tulajdonosát, John Geddert felfüggesztette a tornaszövetség, nyomoznak utána. Steve Penny-t, az amerikai tornászszövetség elnökét is megvádolták, hogy manipulálta a bizonyítékokat a Nassar-ügyben.

Az áldozatokról szól a film, nem a zaklatóról

A film a túlélők szemszögéből mutatja be az egész történetet. Ez a fil nem Nassarról szól, hanem azokról a tornászlányokról, akik bátor kiállásukkal megakadályozták a szexuális zalkatás folytatását. Nagyon fontos látni, hogy a köztisztelet és megbecsülés olyan védőburkot font az abuzáló köré, hogy szinte érinthetetlenné vált. Súlyos probléma hazánkban is, hogy egy áldozat nyilvános kiállása minimálisan szükséges, de nem elégséges ahhoz, hogy kellő súllyal kezeljék a történteket.

The post Nassar áldozatairól készített filmet az HBO appeared first on MatrixPR.

A szexuális zaklatás témájának médiareprezentációja

A metoo és a timesup mozgalom hatalmas jelentőséggel bíró társadalmi aktivitást váltott ki 2018-ban. Az ICM (International Crisis Institute) nemrégiben publikált globális évértékelőjében olvasható a megdöbbentő adat: a 2018-ban beazonosított negatív hír 9,4%-a foglalkozott a szexuális zaklatás témájával. Ez az adat főleg annak fényében mutat hatalmas érdeklődést és növekedést, hogy 2017-ben még csak 0,7 % volt a téma aránya.

A szexuális zaklatás fogalma a NANE szerint: „Magában foglalja az olyan szexuálisan meghatározott nemkívánatos viselkedést, mint például a testi kontaktus és közeledés, a szexuális színezetű megjegyzések, pornográf képek mutatása, szexuális jellegű követelések akár szóban, akár tettekkel. Az ilyen viselkedés megalázó lehet, egészségügyi problémákat okozhat és a biztonságérzet megrendüléséhez vezethet; diszkriminatív, amennyiben a nő okkal feltételezheti, hogy ha visszautasítja, akkor hátrányos helyzetbe kerül.”

Mi a #metoo mozgalom?

A #MeToo mozgalmat Tarana Burke aktivista alapította meg a Twitteren egy évtizede, hogy felhívja a figyelmet a szexuális erőszakra, de igazán 2017 őszén robbbant be a köztudatba a mozgalom. Egy sikeres és nagyhatalmú hollywoodi producert színésznők vádoltak meg szexuális zaklatással, erőszakkal. Egyre több, akár több évtizedre visszanyúló történet látott napvilágot a sajtóban.

A megszólaló nők mind beszámoltak arról, hogy vagy messzire elkerülték Weinsteint, vagy őket kerülte el a siker, mert a „közeledés” visszautasítása szinte minden esetben mellőzöttséget jelentett a későbbiekben. Ahogy napvilágra kerültek az ügy elképesztő részletei, úgy növekedett és nemzetközivé dagadt a felháborodás. Többek között kiderült, hogy Weinstein ügyeit nyílt titokként kezelték. Cége részt vett a producer ügyeinek eltussolásában. Bevett módszer volt az elhallgattatás, a fenyegetés, illetve a peren kívüli megegyezés is. Rendőrségi nyomozás indult, miközben több híresség is jelezte: tudott a producer üzelmeiről.

A színészvilág megmozdulását, a történentek részleteinek megosztását követően szexuálisan zaklatott és megtámadott nők milliói osztották meg saját történetüket a közösségi médiában. A mozgalom spontán indult. Elsőként Alyssa Milano színésznő és aktivista ezt tweetelte: „Ha titeket is szexuálisan zaklattak vagy bántalmaztak, írjátok ki válaszul erre az üzenetre, hogy engem is” (me too). Az üzenetre két nap alatt közel egymillióan válaszoltak. A Time magazin a nemi diszkiminációval kapcsolatos csendet megtörő #metoo mozgalmat választotta az “Év emberének”. A néhány hónap alatt minden figyelmet elsöprő #metoo szinte minden napra tartogatott új ügyet, új vallomást.

És a #timesup?

Magyarországon viszonylag kevesebb figyelmet kapott a #timesup mozgalom. 2018. január elsejére időzítették az Egyesült Államokban a Time’s Up kampányt, amely a nőket érő szexuális zaklatás ellen kíván harcolni. A kezdeményezés mögött több száz hollywoodi nő állt. A Time’s Up találkozókat már 2017 őszétől kezdték el megtartani. Az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy valamilyen védőhálót hozzanak létre a szexuális zaklatás áldozatainak megsegítésére.

A csendet megtörő, a #metoo-ban érintett hollywoodi művészek támogatására 700 ezer mezőgazdaságban dolgozó nő írt nyílt levelet, amelyben szolidaritásukról biztosították a színésznőket. A levél kezdete: „Dear Sisters”. A szolidaritás mellett bizony beszámolnak arról, hogy az ő iparágukat is sújtja a diszkirimáció, a mezőgazdaságban dolgozó nőket is zaklatják. Ez a levél nagyon fontos mozzanata annak, hogy a filmiparon túl, a hírességek a teljes társadalomra kiterjesztették a szexuális zalkatás elleni harcot. A levél jelentőségét jól mutatja, hogy a TimesUP mozgalom történetét bemutató oldalon a 2018. január 1-jére keltezett kampánynyitó kommüniké is erre hivatkozik vissza.

Time’s Up akcióterv

A Time’s Up vezetők nélküli, önkéntesekből álló szervezet, és különböző stratégiai céljaik megvalósítását munkacsoportok felügyelik. Egy akciótervet dolgoztak ki. Ashley Judd, Eva Longoria, America Ferrera, Natalie Portman, Rashida Jones, Emma Stone, Kerry Washington és Reese Witherspoon színésznők mellett Shonda Rhimes lett a vezéralakja a mozgalomnak. Azért, hogy felhívják a jelenségre a figyelmet, kitalálták, hogy a Golden Globe-ra érkezők fekete színű ruhával fejezzék ki szolidaritásukat a metoo áldozataival kapcsolatban. A bírósági költségek fedezésére létrehoztak egy 13 milliárd dolláros alapot, amelybe adományokat gyűjtöttek. Az adományozói listán szerepel Meryl Streep, Taylor Swift és J.J. Abrams neve is.

A bírósági ügyek költségeinek fedezete azért volt nagyon fontos, mert a metoo rámutatott: nemcsak az elszigetlet művészvilág szenved a zaklatástól és az erőszaktól. Olyan iparágak is érintettek, ahol még nagyobb a hatalmi űr és alá-fölétendeltségi viszony van az áldozat és a zaklató között. Kezdeményezték olyan törvény kidolgozását, mely bünteti a zaklatást toleráló vállallatokat és visszaszorítja az áldozatok elhallgattatását szolgáló titoktartási szerződéseket. (Ennek általános és minden szegmenst érintő gyakorlatáról egyk kedvenc sorozatom, a Diane védelmében 3. évadának epizódjában láttok részleteket). Általánosabb célokat is megfogalmaztak, így szeretnék elérni, hogy a filmiparban a nemek egyenlősége biztosított legyen.

Ha többet szeretnél tudni a #metoo-ról, tarts velünk 2019. június 18-án! A szexuális zaklatások lesz a témája a Kríziskommunikáció Meetup Csoport és a Media 2.0 Meetup Csoport kezdeményezésére, az MPRSZ Krízis Tagozatának szervezésében megvalósuló Szexuális zaklatás és a #metoo című estnek.

The post Mi a különbség a #metoo és a #timesup között? appeared first on MatrixPR.

Mik azok a vétlen vádak?

Vétlen vádaknak azokat a helyzeteket nevezem, amikor egy cég úgy kerül kommunikációs kényszerhelyzetbebe, hogy a konkrét esethez köze sincs. Tehát a vállalat semmilyen módon nem tevőleges részese annak az eseménynek, vagy történetnek, amibe véletlenül, teljesen esetlegesen belekerül. A vétlen vádak ellenére kommunikációs vákuum létrejön, nem várt érdeklődést indukál az eset és a vállalatnak döntenie kell: kommunikálja -e és hogyan kommentálja a történteket.

A Tiki fáklyák a kerti sütögetés helyett neonáci tüntetők útját világították be

Az amerikai Tiki Brand fáklyáit gyártó cég munkatársai 2017 nyarára biztosan még évekig emlékezni fognak. A családi barbecue partikon és baráti összejöveteleken népszerű, olcsó kerti fáklyák Amerika-szerte népszerűek. A barbecue- szezon közepén járunk augusztus elején. Ám ahelyett, hogy a következő mesés akciót harangozná be a kommunikációs csapat, a figyelmet valami nagyon elvonja a kreatívok készítésétől. Robert E. Lee charlottesville-i szobrát augusztus 12-én szélsőséges csoportokból összeverődött tüntetők védték meg a lebontástól. Hogy mi köze van ehhez a Tiki fáklyáknak? Az indonéz stílusú, alapvetően kerti sütögetésekhez hangulatvilágításként forgalmazott fáklyákat a charlottesville-i tüntetők többszázas tételben vásárolták fel és vitték magukkal a neonáci tüntetésre. Két évvel a tüntetések után is elérhető olyan videó, ahol egyszerűen „Tiki Torch March” néven llelhetőek fel a neonáci felvonulásról szóló beszámolók.

A cég kríziskommunikációja

A cég aznap, augusztus 12-én Facebook-posztban reagált: Nem támogatjuk az üzeneteiket, vagy a termékeink ilyen módon történő felhasználását. (“We do not support their message or the use of our products in this way”) Ezt követően a cég marketingigazgató-helyettese adott ki közleményt. Ebben megerősítette, hogy a Tiki fáklyák helye a családi sütögetéseknél van, nem pedig politikai tüntetéseken. A kommunikáció azonban itt megszakadt, hiába keresték nyilatkozattételre a cég szóvivőjét.

A jellegzetes Tiki Brand fáklyák gyorsan gyűlöltté váltak a vásárlók szemében, mivel a híradások képkockáin nagyon jól felismerhetőek voltak. A képek bejárták egész Amerikát, a vásárlók pedig azonnal szerettek volna megszabadulni fáklyáiktól.   Szemétbe dobták vagy visszavitték a boltokba a felhalmozott fáklyákat, illetve negatív kommentekkel bombázták a Twitteren a márkát. A támadások miatt Marc Olivie, W.C. Bradley Co. vezérigazgatója is megszólalt, aki Facebook-posztban határolódott el a charlottesville-i eseményektől. Egy olyan eseménytől, amihez a cégnek egyébként semmi köze nem volt, a dühös vevők azonban elvárták ezt az állásfoglalást.

Néhány tanulság

Nagyon fontos megérteni, hogy egy ilyen helyzetben szinte eszköztelen a márka. Ahelyett azonban, hogy széttárná a kezét a kommunikációs csapat, hogy a látszat és a helytelen értelmezések ellen nem tehetünk semmit, nagyon gyorsan közbe kell lépni. Szinte egyetlen helyes reagálás az erős elhatárolódás és a termék eltávolítása egy olyan eszmei környezettől, amely a márkaértékkel ellentétes.

Kép forrása

The post Vétlen vádak, mint vállalati krízishelyzetek appeared first on MatrixPR.