A 10 történet a kríziskommunikációról – panelbeszélgetésen Bede Márta, ügyvezető, WELL PR Agency, Rózsa Iván, vezérigazgató-helyettes, Uniomedia, Tornóczky Gabriella, Külső és belső kommunikációs vezető, Egis Gyógyszergyár Zrt., Valentínyi Katalin, Vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezérigazgató-helyettes, Budapest Airport Zrt. vett részt. Moderátori szerepkörben Bánki András, vezető tanácsadó, Noguchi vezette a beszélgetést.

A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy hatását és lefutását tekintve is kiemelkedik az elmúlt 10 év krízishelyzetei közül a COVID-19 pandémia. A koronavírus járvány évekig tematizálta nemcsak a teljes magyar vállalati kommunikációt, de tágabban meghatározta mindennapjainkat is. Ugyanilyen nehéz és emberileg is megrendítő volt a háború kitörése például a reptér számára. A légiközeledés mindennapi működésébe is hatalmas változást hozott, miközben nagyon közel hozta a háború valóságát a menekülők tömeges megjelenése 2021 februárjában.

Az elmúlt évtized sajátossága, hogy egyre gyorsabbá vált a kommunikáció és ezáltal az egy-egy krízishelyzetre történő reagálás időhorizontja is  gyorsult. Van, amikor szinte egy-egy óra áll csak rendelkezésre ahhoz, hogy felmérjék az adott helyzetet és reagáljanak is rá. Ahhoz, hogy eredményes legyen a kríziskommunikáció, higgadtságra és remek teammunkára van szükség.

A legnagyobb kihívások között a résztvevők az influencerek kezelését említették. A kommunikációs platformok átláthatatlansága, a számos közösségi felület áttekintése komoly kihívás elé állítja, szektortól függetlenül a vállalatokat és a kommunikációs ügynökségeket is.

Ezt követően Vas Dóra, a Kríziskommunikációs Tagozat elnöke elismerő oklevelet adott át Rácz Gábornak, Bőhm Kornélnak és dr. Pintér Dániel Gergőnek. A három szakember a tagozatért, tágabban a teljes magyar kríziskommunikációs szakma népszerűsítéséért végzett munkájával járult hozzá a szakterület elismertetéséhez.

Fotók: Magyar Public Relations Szövetség

The post Tíz történet a kríziskommunikációról a 30. meetup-esten appeared first on MatrixPR.

Nem a tömegkonferenciák ideje van és idén kétséges, hogy lehet -e egyáltalán bármilyen többszáz fős rendezvényt megtartani. Ezért indít útjára két kommunikációs szakember (Princz Katalin és Vas Dóra) egy szakmai est sorozatot Budapesten Munkahelyi és üzleti konfliktusok címmel. Az első évad fókuszában a pandémia HR-kihívásai lesznek. Amennyiben lehetséges, egy offline helyszínen, ha pedig a járványügyi szabályok változása úgy diktálja, online formában találkoznak a szakmai estre kíváncsi érdeklődők.

A 10 estre tervezett új, Munkahelyi és üzleti konfliktusok sorozatban elsősorban vezetők, HR iránt érdeklődő menedzserek figyelmére számít. Azokra a munkahelyekhez kötődő konfliktusokra koncentrálnak, amik újonnan megjelentek, vagy felerősödtek a COVID-19 világjárvány nyomán. Így a home office megítélése, a teljesítménymérés és teljesítmény fenntartás, a leépítés, az onboarding és távolról való betanítás kérdései is megjelennek témaként.

Mi a meetup?

A meetup formátum az USA-ból indult világhódító útjára 2001-es terrortámadást követően. Az alapítók új kapcsolódási pontokat szerettek volna létrehozni érdeklődés alapján ismeretlenek között, így csökkentve az emberek megtépázott bizonytalanság érzetét, megerősítve a közösségi kapcsolatokat. Magyarországon is évtizedes hagyománya van a meetupoknak. Vannak szabadidős csoportok, de szép számmal találunk szakmai és önképző közösségeket is. A meetupok általában 1 -3 órás összejövetelek, ahol egy közös tevékenység vagy téma iránt érdeklődő emberek találkoznak és beszélgetnek egymással.

A meetup.com webportálon számos csoporthoz lehet csatlakozni. A regisztrációkor megadott személyes adatokat a meetup.com kezeli, így személyes adatot a meetup szervezői nem kapnak meg. A csoporthoz csatlakozó bármikor kiléphet a csoportból. A találkozók szervezését emlékeztetőkkel, hírlevelekkel is segíti a globális meetup közösség.

Munkahelyi és üzleti konfliktusok a középpontban

Azokra a témákra koncentrálnak a szervezők, amelyek a pandémia árnyékában leginkább foglalkoztatják a munkahelyek megtartásáért és a munkavállalókért felelős szakembereket és cégvezetőket.

A csoporthoz ezen a linken lehet csatlakozni: Munkahelyi és üzleti konfliktusok meetup

The post Munkahelyi és üzleti konfliktusokról indul meetup csoport appeared first on MatrixPR.

Megmutatni a kríziskommunikációt, mint szakterületet

Ez volt a legfontosabb törekvése Bőhm Kornélnak, amikor 2015-ben belevágott a Krízistérkép összeállításának előkészítésébe. A kríziskommunikáció célja mindig is a reputáció megvédése, a hírnév sérülésének csökkentése voltak. Míg a fundamentumok nem változnak az idővel, addig az eszközök gyorsan változnak. Éppen ezért tartotta fontosnak, hogy trendeket vizsgáljon, milyen folyamatok meghatározóak a szakmában. A nemzetközi szakirodalomban talált rá tanulságos krízisösszefoglalókra, amiket érdemesnek tartott adaptálni Magyarországra. További szándék volt, hogy az MPRSZ által alapított Kríziskommunikációs Tagozat meg tudja magát mutatni, beszélni lehessen a kiadvány kapcsán a kríziskommunikáció aktuális kérdéseiről.

Ezt adta a szakmának a Krízistérkép

A 2016-as, majd 2017-es, 2018-as és 2019-es év összegzésével új fórumot teremtett a tagozat. Szakmabeliek és a potenciális megrendelők számára is friss, primér kutatással ismertetjük és mutatjuk meg a szakterületünket -hangsúlyozta Bőhm Kornél. Az, hogy valóban fontos kiadvánnyá nőtte ki magát a Krízistérkép, mi sem mutatja jobban, hogy minden évben jönnek megkeresések helyreigazítási kérések a kiemelt példákkal, megállapításokkal kapcsolatban.

A 2020-as évről szóló Krízistérkép létrehozásával kapcsolatosan Bőhm Kornél elmondta: már most látszik, hogy a meglévő és évek óta bevált szakmai módszertannal ez az év a koronavírus járvány miatt nehezen lesz elemezhető. A járványhelyzet ugyanis számos olyan krízishelyzetet eredményezett, ami enélkül nem következett volna be. Például a Hertz autókölcsönző, vagy a Robinson Tours minapi csődjének besorolásával kapcsolatban átfogó, módszertani újítás szükséges, hiszen mindkét, nagy múltú vállalat pénzügyi nehézségeihez és csődjéhez a koronavírus járvány miatti, szinte tervezhetetlen gazdasági hatások vezettek.

The post Ezért jött létre a Krízistérkép appeared first on MatrixPR.

A szexuális zaklatás témájának médiareprezentációja

A metoo és a timesup mozgalom hatalmas jelentőséggel bíró társadalmi aktivitást váltott ki 2018-ban. Az ICM (International Crisis Institute) nemrégiben publikált globális évértékelőjében olvasható a megdöbbentő adat: a 2018-ban beazonosított negatív hír 9,4%-a foglalkozott a szexuális zaklatás témájával. Ez az adat főleg annak fényében mutat hatalmas érdeklődést és növekedést, hogy 2017-ben még csak 0,7 % volt a téma aránya.

A szexuális zaklatás fogalma a NANE szerint: „Magában foglalja az olyan szexuálisan meghatározott nemkívánatos viselkedést, mint például a testi kontaktus és közeledés, a szexuális színezetű megjegyzések, pornográf képek mutatása, szexuális jellegű követelések akár szóban, akár tettekkel. Az ilyen viselkedés megalázó lehet, egészségügyi problémákat okozhat és a biztonságérzet megrendüléséhez vezethet; diszkriminatív, amennyiben a nő okkal feltételezheti, hogy ha visszautasítja, akkor hátrányos helyzetbe kerül.”

Mi a #metoo mozgalom?

A #MeToo mozgalmat Tarana Burke aktivista alapította meg a Twitteren egy évtizede, hogy felhívja a figyelmet a szexuális erőszakra, de igazán 2017 őszén robbbant be a köztudatba a mozgalom. Egy sikeres és nagyhatalmú hollywoodi producert színésznők vádoltak meg szexuális zaklatással, erőszakkal. Egyre több, akár több évtizedre visszanyúló történet látott napvilágot a sajtóban.

A megszólaló nők mind beszámoltak arról, hogy vagy messzire elkerülték Weinsteint, vagy őket kerülte el a siker, mert a „közeledés” visszautasítása szinte minden esetben mellőzöttséget jelentett a későbbiekben. Ahogy napvilágra kerültek az ügy elképesztő részletei, úgy növekedett és nemzetközivé dagadt a felháborodás. Többek között kiderült, hogy Weinstein ügyeit nyílt titokként kezelték. Cége részt vett a producer ügyeinek eltussolásában. Bevett módszer volt az elhallgattatás, a fenyegetés, illetve a peren kívüli megegyezés is. Rendőrségi nyomozás indult, miközben több híresség is jelezte: tudott a producer üzelmeiről.

A színészvilág megmozdulását, a történentek részleteinek megosztását követően szexuálisan zaklatott és megtámadott nők milliói osztották meg saját történetüket a közösségi médiában. A mozgalom spontán indult. Elsőként Alyssa Milano színésznő és aktivista ezt tweetelte: „Ha titeket is szexuálisan zaklattak vagy bántalmaztak, írjátok ki válaszul erre az üzenetre, hogy engem is” (me too). Az üzenetre két nap alatt közel egymillióan válaszoltak. A Time magazin a nemi diszkiminációval kapcsolatos csendet megtörő #metoo mozgalmat választotta az “Év emberének”. A néhány hónap alatt minden figyelmet elsöprő #metoo szinte minden napra tartogatott új ügyet, új vallomást.

És a #timesup?

Magyarországon viszonylag kevesebb figyelmet kapott a #timesup mozgalom. 2018. január elsejére időzítették az Egyesült Államokban a Time’s Up kampányt, amely a nőket érő szexuális zaklatás ellen kíván harcolni. A kezdeményezés mögött több száz hollywoodi nő állt. A Time’s Up találkozókat már 2017 őszétől kezdték el megtartani. Az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy valamilyen védőhálót hozzanak létre a szexuális zaklatás áldozatainak megsegítésére.

A csendet megtörő, a #metoo-ban érintett hollywoodi művészek támogatására 700 ezer mezőgazdaságban dolgozó nő írt nyílt levelet, amelyben szolidaritásukról biztosították a színésznőket. A levél kezdete: „Dear Sisters”. A szolidaritás mellett bizony beszámolnak arról, hogy az ő iparágukat is sújtja a diszkirimáció, a mezőgazdaságban dolgozó nőket is zaklatják. Ez a levél nagyon fontos mozzanata annak, hogy a filmiparon túl, a hírességek a teljes társadalomra kiterjesztették a szexuális zalkatás elleni harcot. A levél jelentőségét jól mutatja, hogy a TimesUP mozgalom történetét bemutató oldalon a 2018. január 1-jére keltezett kampánynyitó kommüniké is erre hivatkozik vissza.

Time’s Up akcióterv

A Time’s Up vezetők nélküli, önkéntesekből álló szervezet, és különböző stratégiai céljaik megvalósítását munkacsoportok felügyelik. Egy akciótervet dolgoztak ki. Ashley Judd, Eva Longoria, America Ferrera, Natalie Portman, Rashida Jones, Emma Stone, Kerry Washington és Reese Witherspoon színésznők mellett Shonda Rhimes lett a vezéralakja a mozgalomnak. Azért, hogy felhívják a jelenségre a figyelmet, kitalálták, hogy a Golden Globe-ra érkezők fekete színű ruhával fejezzék ki szolidaritásukat a metoo áldozataival kapcsolatban. A bírósági költségek fedezésére létrehoztak egy 13 milliárd dolláros alapot, amelybe adományokat gyűjtöttek. Az adományozói listán szerepel Meryl Streep, Taylor Swift és J.J. Abrams neve is.

A bírósági ügyek költségeinek fedezete azért volt nagyon fontos, mert a metoo rámutatott: nemcsak az elszigetlet művészvilág szenved a zaklatástól és az erőszaktól. Olyan iparágak is érintettek, ahol még nagyobb a hatalmi űr és alá-fölétendeltségi viszony van az áldozat és a zaklató között. Kezdeményezték olyan törvény kidolgozását, mely bünteti a zaklatást toleráló vállallatokat és visszaszorítja az áldozatok elhallgattatását szolgáló titoktartási szerződéseket. (Ennek általános és minden szegmenst érintő gyakorlatáról egyk kedvenc sorozatom, a Diane védelmében 3. évadának epizódjában láttok részleteket). Általánosabb célokat is megfogalmaztak, így szeretnék elérni, hogy a filmiparban a nemek egyenlősége biztosított legyen.

Ha többet szeretnél tudni a #metoo-ról, tarts velünk 2019. június 18-án! A szexuális zaklatások lesz a témája a Kríziskommunikáció Meetup Csoport és a Media 2.0 Meetup Csoport kezdeményezésére, az MPRSZ Krízis Tagozatának szervezésében megvalósuló Szexuális zaklatás és a #metoo című estnek.

The post Mi a különbség a #metoo és a #timesup között? appeared first on MatrixPR.

A XXIV. Kríziskommunikáció Meetup programja

Dr. Teker Orsolya, adatvédelmi szakjogász (LiftUp Kft.) Adatvédelem, adatbiztonság a Facebook-birodalomban című előadásából megtudhatjuk, hogy milyen adatvédelmi, adatbiztonsági kérdésekkel szembesülhetünk a közösségi médiában. Az utóbbi évek talán legnagyobb közösségi média-kihívása az adatbiztonság, mi elsősorban a Facebook aktuális jogi kérdéseinek nézünk utána előadónk segítségével.

Princz Katalin mediátor, alternatív vitarendező Kinek volt igaza? – megoldódik inkább vagy eldurvul egy konfliktus a közösségi médiában címmel tart előadást arról, hogy milyen tipikus reagálási stratégiák vannak, illetve milyen stratégiát válasszunk ahhoz, hogy mielőbb megoldjuk azt.

Lévai Richárd, közösségi marketing specialista, (RG Stúdió Kft. és LiftUp Kft.) a Facebook körüli kommunikációs kríziseket járja körül a 2019-ben is folytatódik a Facebook vesszőfutása? Című előadásában. Mindannyian tapasztaljuk, hogy a Cambridge Analytica botrány óta nem csitulnak az indulatok a Facebook körül. Vajon minden hétre jutni fog egy kellemetlen hír? Megkérdezzük az előadótól, hogy miért szólnak ekkorát a Facebook-kal kapcsolatos kellemetlen hírek és mit tud tenni a vállalat a jóhíre és gazdasági súlya megőrzéséért?

Élő szimuláció Vas Dórával

A rendszeres résztvevők már jól tudják, hogy az est zárása az elmaradhatatlan tombola mellett a krízishelyzet szimuláció. A XXIV. esten sem lesz ez másként, ismét krízishelyzet szimulációval összegezzük az előadásokon elhangzottakat. Vas Dóra krízis-, és katasztrófakommunikációs szaktanácsadó vezetésével azt nézzük végig, hogy hogyan kommunikálj egy munkahelyi balesetet a közösségi médiában.

A részvétel regisztrációhoz kötött. A helyszínen megjelenő, nem regisztrált érdeklődőket nem tudjuk fogadni. Jelentkezés

The post Adatok, trollok, botrányok appeared first on MatrixPR.

Hogyan lehetünk úrrá az IT projektek konfliktusain?

– erről szólt a január 29-i meetup.

Az est első felében a megrendelői oldal és a fejlesztői oldal valós tapasztalataival ismerkedtünk meg. Először a megrendelői oldal képviseletében Szabó György, a DAS Jogvédelmi Biztosító Zrt vezérigazgatója mesélt a náluk előforduló informatikai projektjeik tapasztalatairól. Megtudtuk, mennyire nehéz olyan pontossággal megfogalmazni egy üzleti igényt, hogy annak alapján a fejlesztés megkezdhető legyen. Arról is beszélt, hogy milyen komoly kihívást jelent a megfelelő team összeállítása és a számukra megfelelő szabad időkeret biztosítása, amikor egy komolyabb fejlesztésben kell közreműködni. Az előadás végén a projekteket kísérő szóbeli és írásbeli kommunikáció fontosságáról, illetve az írásbeliség elmaradásának veszélyéről volt szó (szinkronizált videóból tudhattuk meg, hogy „amnéziát okoz”). (képünkön Szabó György éppen azt mutatja be, hogy egy informatikai fejlesztés kommunikációja hogyan alakulhat az üzleti igény felmerülésétől egészen az éles indulásig)

Kovács Lajos a Corvex Üzleti Megoldások Zrt vezérigazgatója is beszélt a tapasztalatairól a fejlesztői oldal képviseletében. Ő hosszan maga is vezetett informatikai fejlesztéseket, így sok releváns tapasztalattal vált első számú vezetővé, de a konfliktusok ebben a pozícióban sem kímélik. Sokféle fejlesztést koordinál mind a mai napig, rövid, néhány hónapos projekttől a többezer embernapot felölelő sokéves egyedi fejlesztésekig. Beszámolója szerint:

Kisebb konfliktusok nap mint nap előfordulnak a fejlesztések során, de a projektet megbénító komoly konfliktus szinte kizárt odafigyelő és folyamatos projektvezetés mellett. Ennek kulcsa az emberi tényező. Évek során kicsiszolt és alkalmazott, kifinomult  módszertanunk azonnal jelzi, ha “elbeszélés” van a kivitelező és a megrendelő között.

Előadásából kiderült, hogy nemcsak a szakmai megfelelőségen, hanem a jó emberi kapcsolatokon is rengeteg múlik az informatikai fejlesztések kivitelezése során.

Konlfiktus feloldása nélkül szükségszerű a krízis?

Az este második részében, a gyakorlat után általánosabb megvilágításba helyeztük a témát.  A szünet után Princz Katalin konfliktuselméleti szempontból elemezte az IT projekteket. A kivitelezői oldal és a megrendelői oldal képviselőivel készített mélyinterjúk tapasztalatait összegezve rámutatott: nem elég, hogy az információ nem a megfelelő  mennyiségben és nem a kellő időben áll rendelkezésre, számos kapcsolati, strukturális és érdekkonfliktus is nehezíti még a projektek haladását. A projekt team képzésével a konfliktusok jelentős hányada kezelhető. Az előadás végén olyan esetpéldával is megismerkedtünk. Ezekben a kilátástalannak és visszafordíthatatlannak tűnő helyzetekben az alternatív vitarendezési szemlélet segítségével sikerült a szereplők ellehetetlenülő kapcsolatát együttműködéssé alakítani.

Az est befejező előadásában Vas Dóra kríziskommunikációs tanácsadó elemzett egy közismert példát azzal kapcsolatban, hogy miként válik a konfliktusból krízis, majd abból egyre dagadó botrány, ha helytelen kommunikációs megoldásokkal élünk.  A BKK elhíresült e-jegy botrányának eseményeit lépésről lépésre követve  átbeszéltük, milyen kommunikációs eszközök álltak – vagy álltak volna – rendelkezésre, mi maradt meg az egyes kommunikációs kísérletek nyomán  köztudatban, és milyen eszközök alkalmazásával lehetett volna enyhíteni a botrány súlyosságát az egyes fázisokban.

Köszönjük mindenkinek a részvételt, áprilisban találkozunk ismét!

The post Az IT projektek konfliktushelyzetei meetupról appeared first on MatrixPR.

Az ügyfélpanaszok és a hazugság kapcsolatáról is hangzott el előadás a XX. Kríziskommunikáció Meetupon. Vas Dóra készülő könyve kapcsán az elmúlt hónapokban több ügyfélszolgálati vezetővel, panaszkezeléssel foglalkozó szakemberrel beszélt a legfontosabb trendekről, a panaszkezelés nehézségeiről. A magyar tapasztalatok egybecsengenek a legfrissebb nemzetközi, főleg amerikai ügyfélkapcsolatokkal, ügyfélszolgálatokkal kapcsolatos kutatásokkal. A B2C ügyfelelekkel, vásárlókkal rendelkező vállalatoknak egyre nagyobb kihívást okoznak a web 2.0 korszak megváltozó ügyfélpanaszai.

Ha belegondolunk, akár az elmúlt hetekből, hónapokból is fel tudunk idézni magyar és nemzetközi példákat is, amikor a hivatalos ügyfélszolgálati csatornák mellett/helyett a közösségi médiát választotta a panaszos a panasz megosztásához, dühében, tehetetlenségében, idegességében vagy éppen türelmetlenségében. A web 2.0 korszak egyik jellegzetessége, hogy egyetlen ügyfélpanaszból is a cég jóhírét romboló, komoly reputációs kár keletkezhet.

A publikum előtt panaszkodó panaszos

Az amerikai kutatások szerint a közösségi média korszakának következményeként megjelent egy új típusú panaszkodó. A közösségi média felületeken közzétett panaszoknál a közönség helyeslése és visszajelzése jelent bátorítást és visszacsatolást a panaszkodónak. Ezek a panaszosok sokszor nem tényeket írnak le, hanem érzéseiket, benyomásaikat fogalmazzák meg. Számos esetben kihagynak fontos, ám apró elemeket, elhallgatnak részleteket, hozzátoldanak a valóságban megtörténteknek. Az egyes elemek kihagyása, elhallgatása, hozzátoldása nyomán felerősödik a jereváni rádió-hatás. Kissé máshogyan és kissé más történt, de ez sem a panaszost, sem pedig a panasztörténetre reflektáló közösséget nem zavarja.

A panaszhistória erősödése

A racionális tényszerűség helyett a történetmondás jellegzetességeit figyelhetjük meg: a panaszból panaszhistória válik, melyhez a panaszt elolvasók értelmezései, korábbi, esetlegesen nem is az adott céggel kapcsolatos negatív élményei további megerősítést adnak. A publikum előtt panaszkodó ügyfél panasza áttételesen, esetlegesen a média közvetítésével jut el a céghez: azt követően, hogy többezer, többtízezer vásárló vagy potenciális vásárló már ismeri az egyik fél, a panaszos által elmondott sztoriverziót.

Mit tehetnek a vállalatok?

Az ügyfelek minél több információval való ellátása létérdek. A megfelelő tájékoztatás ugyanis csökkentheti a megnemértésből fakadó panaszokat. A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy a közösségi médiában való megosztás általánossá válik egyes vásárlói csoportoknál. A panaszlehetőségek kitágítása rendkívül fontos, hiszen a panaszok feloldásának esélyét elveszítjük azzal, ha bonyorult és nehézkes a panaszkezelési folyamat. A panaszkezelési protokollok, a szabványosítás ideje lejárt: meg kell találni a strukturálatlan, elfogult panaszhistóriák feldolgozásának és értelmezésének lehetőségeit.

The post Vas Dóra: Hazugság az ügyfélpanaszokban appeared first on MatrixPR.

A hazugság általános megítélése negatív. Valahogy mindig valamilyen ártalmas, bántó, felháborító érzés kapcsolódik ehhez a fogalomhoz. Ha valaki hazudik, az rosszat tesz. A hazugságkutatók jórészt egyetértenek abban, hogy hazugságról akkor beszélhetünk, ha a hazugnak szándékában áll megtéveszteni azt a valótlan állításával, akinek hazudik. A tudatosság tehát az első fontos eleme a hazugságnak. Második fontos jellemző, hogy a hazug számára nagy a tét: a hazugsággal valamilyen számára negatív következményt (pl. büntetést) igyekszik elkerülni, vagy pedig közvetlenül nyeresége, előnye származik a megtévesztésből. A tudatossághoz kapcsolódik (és ez a hazugság harmadik eleme), hogy a hazug tudja a hazugság pillanatában, hogy kockázatot vállal megtévesztő cselekedetével.

A hazugság természetes?

A hazugság annyira hozzátartozik az emberi természethez, hogy cselvetések, megtévesztések, nemes és mentelen hazugságok végigkísérik az emberiség múltját és jelenét. Az alapvető etikai meggyőződés szerint a hazugság kerülendő, a mindennapokban a hazugság negatív értékű, erkölcsileg elítélendő. Megfigyelhető azonban, hogy bizonyos helyzetekben mégis élünk vele. A hazugság mindent átszövő jelenlétére kiváló számadatok is rendelkezésre állnak: a rekorderek 24 óra leforgása alatt 200 hazugságot is mondanak, de átlagosan minden ember minimum 10-szer hazudik, minden nap.

A hazugságkutatásról

A hazugságkutatás egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélye Ekman azért kezdett el a hazugsággal foglalkozni, hogy különböző pszichiátriai betegségekben szenvedők hazugságait felismerhesse (pl. öngyilkosságra készülő betegek nonverbális jelzéseiből előrejelezhető-e az öngyilkossági szándék). A mikrogesztusokat kutató szerzőt hamarosan azzal kereste meg a titkosszolgálat, hogy hogy segítsen kutatásaival kémek lebuktatásában. Ahogyan Ekman magyarul Beszédes hazugságok című könyvének bevezetőjében írja, felmerültek kutatásainak olyan gyakorlati alkalmazási lehetőségei, hogy egy tisztviselő felismerje, ha egy terrorista merényletre készül, vagy hogy a rendőrtisztek képesek legyenek a gyanúsítottak kihallgatása közben észlelni, ha a gyanúsított hazudik. A hazugság nemcsak a kémek, rendőrtisztek, vagy a terrorelhárítás mindennapjait szövi át, hanem az üzleti életét is.

A hazugság, mint téma iránti élénk érdekődést a Kríziskommunikáció Meetup-csoport XX. estjén is tapasztalhattuk. A csoport 5 éves fennállása alatt egyik téma sem váltott ki ekkora visszhangot, így tömött széksorok előtt mondhatták el gondolataikat az est előadói.

Program:

18.30 – 18.45 dr. Rácz Gábor, címzetes főiskolai docens, válságkezelési is válságkommunikációs szakember: A válságkezelés etikai kérdései
18.45-19.15 Sztaniszláv András, stratégiai kommunikációs tanácsadó, PersonaR: A Bell Pottinger -ügy tanulságai
19.15- 19.30 Szólás T. Miklós, Employer Brand Strategist Vilma – Virtual Marketing: Employer branding és a hazugság
19.30- 19.45 Kávészünet
19.45-20.15 Pintér Dániel Gergő, PR-stratéga és válságkommunikációs szakértő: A hazug brandet hamarabb utolérik…? Az online kríziskommunikáció etikai kérdései
20.15- 20.30 Vas Dóra, kommunikációs tanácsadó: Édes kis semmiségek: Hazugság az ügyfélpanaszokban

Nézd meg az összefoglaló Hazugság-est videót!

The post Hazugság a kríziskommunikációban appeared first on MatrixPR.

Részletes program:

18.00 – 18.20  Vas Dóra, online kommunikációs tanácsadó, MPR Kft.: Ügyfélpanasz, mint reputációs kockázat

18.20-18.40 Rácz Gabi, kommunikációs osztályvezető-helyettes, Fővárosi Állat- és Növénykert: Hogyan támogatja a panaszkezelést a brand?

18.40-19.00 Rátz Tibor, Digital marketing and business development manager, fanbot.ai: Chatbotok az ügyfélpanasz kezelésben

19.00- 19.20 Siklósi Máté, CEO, CPConcact Kft., panaszkezelo.hu:  A webáruházak panaszkezelése: törvényi megfelelés szoftveres támogatással

18.20-19.40 Princz Katalin, ügyvezető, webműhely Kft. : Kisvállalkozások ügyfélkapcsolati krízishelyzeteinek kezelése

19.40- 21.00 Kötetlen beszélgetés, közben Tombola

Bónusz! Rátz Tibor felajánlásából MINDEN résztvevő 3 hónapos fanbot.ai hozzáférést igényelhet INGYENESEN, így ki is próbálhatja, mire képes egy chatbot.

TOMBOLA! A nekünk kedvezményes helyszínt biztosító GÖRBE BÖGRE Kávézó 2 db  3000 Ft-os kupont ajánlott fel. Így, ha megtetszett a hely, később is visszatérhetsz például egy napindító reggelire:)

Szeretettel várlak! Az előadók nevében is köszönve érdeklődésedet a csoport iránt: Vas Dóra, a csoport háziasszonya és az estek szervezője

Regisztráció a Kríziskommunikáció Meetup csoport weboldalán. Sok az érdeklődő, így kérlek, biztosítsd helyed időben:) Estünk ingyenes, de a részvétel regisztrációhoz kötött.

The post Ügyfélpanaszok a web 2.0 korában: közeledik a XIX. meetup appeared first on MatrixPR.

A katasztrófakommunikáció jellegzetességei

A természeti katasztrófák és tömegszerencsétlenségek kommunikációja nagy körültekintést, alaposságot és a bevált protokollok követését igényli. A klasszikus vészhelyzeti kommunikáció egyrészt a katasztrófa helyszínén történő személyes, közvetlen tájékoztatást, másrészt a médián keresztül megvalósuló közvetett tájékoztatást jelenti.

A szóvivő szerepe

A szóvivő kiemelt szerepet tölt be a katasztrófakommunikációban. A szóvivő közvetíti ugyanis a hivatalos híreket. Az általa átadott hiteles információk kiemelkedő fontosságúak minden katasztrófahelyzetben, hiszen a sérülteket, károsultakat, túlélőket és még veszélyben lévőket tájékoztatni kell ahhoz, hogy életüket és értékeiket menteni tudják. Sok esetben éppen az okoz további veszélyhelyzetet vagy a veszélyhelyzet elmélyülését, illetve károkat, ha az információk nem a kellő gyorsasággal, vagy nem pontosan, vagy nem hiteles forrásból származóan érik el a közvéleményt.

Egy katasztrófahelyzetben az első órákban nagyon kevés információt lehet közölni, hiszen sokszor a mentésben résztvevők, a hivatalos szervek sem tudják pontosan azt, hogy mi történt. Ebben a kommunikációs űrben minden információ felértékelődik. A legkisebb új információmorzsa is nagy nyilvánosságot kaphat. A hivatalos információáramlás megakadályozhatja a fals hírek terjedését, a pánik kialakulását és az információhiányból fakadó további kommunikációs zavarokat.

A XVI. Kríziskommunikáció Meetup részletes programja

A megszokottaknak megfelelően több nézőpontból jártuk körül a pánik témakörét, immár a 16. kríziskommunikációs szakmai estünkön.

Szabó Krisztina egyetemi tanársegéd, BME Filozófia és Tudománytörténeti Tanszék oktatója „A szavak hatalma: Válság, krízis, katasztrófa, pánik” című előadásában az egyes kifejezések mögött megbújó félelmeinkről, sztereotípiáinkról is beszélt.

„Kommunikáció pánikhelyzetben: mit mondjon a szóvivő?” Erről Dobson Tibor, tűzoltó dandártábornokot, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnökét kérdeztük. Dobson Tibor a Tűzoltóság szóvivőjeként számos katasztrófahelyzetben tapasztalhatta meg, milyen összetett kommunikációs feladat a szóvivőé.

Stressz pánikhelyzetben címmel Bakos Anikó fogorvos arról osztott meg történeteket, hogyan viselkedik a fogorvosi székben valaki pánikhelyzetben.

Összegzés az estről

XVI. Kríziskommunikáció Meetup: Pánik  A meetup-esten kiváló előadásokat hallhattunk felkészült előadóinktól.

The post XVI. Kríziskommunikáció Meetup: Pánik appeared first on MatrixPR.