Hazánkban ezzel szemben néhány elszigetelt esetet kivéve, a #metoo-val való szembenézés még várat magára -hangzott el a Kríziskommunikáció Meetup Csoport és a Media 2.0 Meetup Csoport kezdeményezésére, az MPRSZ szervezésében megvalósuló Szexuális zaklatás és a #metoo című kríziskommunikáciős esten még június közepén. Kovács Bálint újságíró, a Puszild meg című könyv szerzője summázta így a 2017-es és 2018-as év tanulságait. Hogy mennyire nehézkes a szexuális zaklatás témájának kezelése a médiában is, jól mutatja, hogy a NANE külön tudósítási kisokost is összeállított az újságírók számára.

Gothár Péter zaklatási ügye

2019 november 19-én szűkszavú közlemény jelent meg a Katona József Színház honlapján. A közlemény szerint egy szerződéses munkatárs több esetben is erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival. A szerződéses munkatársat a színház területéről kitiltották, szerződését megszüntették, miután az üzemi tanács által felállított vizsgálóbizottság kivizsgálta az ügyet. Azonnal találgatás indult meg, ki lehet az érintett. Gothár Péter másnap, a színház Facebook-oldalán és a Katona József színház honlapján ismerte el közleményében egy kollégával, egyszeri alkalommal, egy évvel korábban történt erkölcsileg elfogadhatatlan közeledését és bocsánatot kért.

Dicséretes, hogy a sértett inkognitóját sikerült megőriznie a színháznak. Az sem lehetett egyszerű, hogy a színház dolgozói előtt már ismert ügyet a vizsgálat befejezéséig zárt körben tudták tartani. A Matron László és Kerényi Miklós Gábor -ügytől abban is különbözött az ügy, hogy Gothár nem tagadta a vádakat.

Ezzel együtt számos nyitott kérdés foglalkoztatta a közleményt. Ezek a nyitott kérdések azt gondolom, nem  segítettek abban, hogy lezárásra kerüljön az ügy. Ilyen kérdések: Hány eset történt? Mikor történt/történtek ez/ezek az eset/esetek? Ha egy éve történt egy eset, miért nem akkor vizsgálták ki a körülményeket, miért csak most? Ezek az ellentmondások olyan kommunikációs nyomást jelentettek, hogy a színház igazgatója egy héttel az eset nyilvánosságra hozását követően a 24.hu-n egy nagyinterjú keretében válaszolt a kérdések egy részére. Máthé Gábor elismerte, hogy hibázott az eset kezelésével kapcsolatosan.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem kicsit lassan, de december 7-én szintén közleményben tudatta döntését a rendező elbocsátásáról.

A szexuális zaklatás kríziskommunikációja

Kommunikálni a nyilvánosság előtt egy szexuális zaklatási ügyet rendkívül komplex feladat. Mivel a szexuális zaklatás vádja azonnal felvet büntetőjogi, illetve polgári jogi vonatkozásokat, az első perctől kezdve jogásszal együttműködve szabad belevágni. Az USA-ban vannak kifejezetten zaklatási ügyekre specializálódott ügyvédek is, de itthon is biztosan találni olyan szakembert, aki bevonható a kríziskezelésbe.

The post Szexuális zaklatás kríziskommunikációja appeared first on MatrixPR.

Adatvédelmi szakjogászként adatkezeléssel és adatvédelemmel kapcsolatos kérdések tartoznak hozzád. Ez mit jelent a gyakorlatban? Mit csinál egy adatvédelmi szakjogász?

Ez egy nagyon új terület. Elsődlegesen most az adatvédelmi tudatosság fejlesztése a feladatom. Adatvédelmi szakjogászhoz egyrészt fordulhatnak adatalanyok adatkezeléssel kapcsolatos sérelmek esetén, de akkor is, ha nem tudják, személyes adataikat hogyan kezelik. Másrészt a cégeknek komoly feladataik vannak a munkavállalók, ügyfelek, szerződéses partnerek adatainak kezelésével kapcsolatosan. A GDPR szemléletbeli változást hozott az Európai Unióban. A rendelet célja az, hogy a gazdaság teljesítőképességét ne korlátozza az adatkezelési jogszabályok különbözősége, az országok közötti adatáramlást zökkenőmentessé tegye. Ez csak egységes szabályokkal lehetséges.

Tegnap jelent meg a könyved, melyet társszerzőként jegyzel.

A GDPR Iránytű online marketinghez című könyv kifejezetten a GDPR és az online marketing kapcsolatával foglalkozik. Azokkal az online marketinges feladatokkal és technikai megvalósításukkal, amikről sokszor nem is tudnak a cégvezetők, vagy a marketingesek. Sok szempontnak kell megfelelni, ha jogszerűen szeretnénk online marketing tevékenységet végezni. Mindent végig kell gondoljunk és dokumentálnunk is kell, például hírlevél kiküldésekor, chatbot használatakor, vagy nyereményjáték meghirdetésekor.

A kedvencem a rendezvényekre vonatkozó hozzájárulás kérése. Ezt sokszor úgy oldják meg, hogy van egy regisztrációs lap, amin jó nagy betűkkel kiemelten ez a sor szerepel: A rendezvényen történő részvétellel Ön kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a készített fotókon és videókon szerepel.

A képmáskészítés talán a legösszetettebb adatvédelmi terület, nagyon sok a kérdőjel. A Ptk. azt mondja, hogy ha valaki ráutaló magatartással beleegyezik, akkor készíthető róla képmás. Ha például belemosolyogsz a kamerába, vagy észreveszed, hogy felvétel készül és nem mész ki a kamera látószögéből, akkor kifejezetten hozzájárulsz a felvétel készítéséhez. Ez alól kivételt a tömegrendezvény képez. Adatvédelmi oldaláról kicsit árnyaltabb a kép. Rendezvényeknél mindig azt javaslom, hogy ne önkéntes hozzájárulás szerepeljen adatkezelési jogalapként, hanem szerződéses jogalap, vagy jogos érdek, ezeket ugyanis vitás helyzetben alá-fölé rendeltségi viszonyban is jobban elismeri a hatóság.

A GDPR sok új elemet hozott a munkáltatói adatkezelésbe?

Igazándiból nem, a munkáltatói adatkezelés szabályai alapjaiban nem változtak a GDPR hatására. Ami viszont érdekes új elem a GDPR kapcsán módosított InfoTv.-ben, az a halottakra vonatkozó szabályozás. Az érintett még életében nyilatkozhat az adatkezelőnél arról, hogy halála esetén ki az, aki bizonyos, még életében őt megillető jogakat halálát követően 5 évig jogosult gyakorolni. Ennek hiányában pedig az adatkezelőnél elsőként jelentkező közeli hozzátartozó az, aki e jogokból néhányat adott feltételek teljesülése esetén gyakorolhatja. Fontos azonban, hogy ebben az esetben a közeli hozzátartozó az adatokhoz való hozzáférésre semmilyen esetben sem szerez jogosultságot.

Az egyik munkáltatói adatkezelési helyzet, amikor egy munkatárs személyes adataira kíváncsi a sajtó. Kiadható és pontosan milyen adat adható ki egy kollégáról egy munkabalesetet követően?

Nagyon egyszerű és rövid a válasz: semmilyen adatot nem adhat ki egy munkavállalóról a munkáltató. Akkor sem, ha akár a közösségi médiában terjedő értesülést szeretne megerősíttetni egy újság. Ha például valamelyik munkatárs személyes profilján közzétesz egy értesülést egy munkahelyén történt balesetre vonatkozóan, ezt nem teheti meg jogszerűen a Munka Törvénykönyve alapján sem. Ha a munkahelyén történtekről nyilvánul meg, akkor nem magánember, a saját Facebook profilján sem. Éppen ezért érdemes mindenhol írásba foglalni és meg is tanítani a dolgozóknak, mi számít nyilatkozattételnek és mi nem.

Pont egy Facebook-alkalmazott munkahelyi öngyilkossága borzolta nemrégiben a kedélyeket az USÁ-ban.  Akkor a Facebook szóvivője szinte azonnal “elárulta”, hogy egy teljes állású szoftvermérnökről van szó.

Ebben, így nem látok kivetnivalót. A személyes adatok közlésekor a fő szempont a beazonosíthatóság. Ha egyetlen szoftvermérnök lett volna ennél a cégnél, akkor ebből az egyetlen információból beazonosíthatóvá vált volna. Feltételezhetően többszáz ilyen munkakörben dolgozó kollégából nem azonosítható be a kolléga kiléte.

A sajtó felelősségére szeretném felhívni a figyelmet. A jelenleginél sokkal jobban kell védeni az áldozatokat, nem szabad feleslegesen személyes adatot közölni. Egy nagyon szomorú és tanulságos eset volt egy kisvárosban, ahol egy bántalmazás áldozata vált beazonosíthatóvá a különböző sajtócikkekből. Önmagában egyetlen cikkből nem, de összeolvasva a cikkekben elszórt személyes adatokat egyetlen személyre szűkült a kör.

Változik az eljárás, ha egy vezető tisztségviselőről, például a cég tulajdonosairól, vagy ügyvezetőjéről van szó? Nyilatkozhatunk egy váratlan baleset után a topmenedzsment valamely tagjának haláláról?

A cég tulajdonosáról, vagy akár szakmai körökben jól ismert, cégünknél dolgozó szakértőről sem adhatunk ki személyes adatot. A halottaknak nem a személyiségi jogát sértjük meg, hanem az emlékét. Személyiségi jogait csak élő személy tudja gyakorolni, mivel az ember jogképessége a halál pillanatában megszűnik. A kegyeleti jog a hozzátartozók személyiségi joga, vagyis a hozzátartozó gyakorolja, így tőle kell megszerezni a nyilatkozatot vagy engedélyt, nem a munkáltatótól.

Ha egy nekrológ összeállításához kérnek információt, tehetünk kivételt? Például kiadhatjuk-e az önéletrajzot?

Az adatvédelmi jog szerint egy munkatárs szerződéses jogalappal kezelt személyes adatait addig vagyok jogosult kezelni, amíg az illető személy él. Abban a pillanatban, ha meghal, nem vagyok jogosult az adatát kezelni, sem tárolni. Ezeket az adatokat meg kell semmisíteni. Ez alól egyetlen kivétel van, a vállalat jogos érdeke, hogy például felhasználja egy bizonyítási eljárásban az elhunyt adatait (például egy munkabalesetet követő vizsgálat során). Ebből a célból megtarthatja és kizárólag ehhez használhatja fel az adatokat.

Mire kell felhívni munkáltatóként a kollégák figyelmét, mit nyilatkozhatnak egy tragikus körülmények között, munkabalesetben elhunyt kollégájukról?

Alapvetően a munkáltató adhat felhatalmazást arra, hogy valaki nyilatkozzon vagy ne nyilatkozzon. Ha akár a munkába tartva, akár a munkából hazafelé megállítja valaki és információt kér egy munkabalesetről, bár életszerű, de nagyon határozottan hárítani kell a megszólalást.

A munkavállaló nem adhat ki olyan tényt adatot, feltételezést, amitől beazonosíthatóvá válik egy személy. De ettől függetlenül, ha a munkáltató megengedi, hogy nyilatkozzon a balesetről, akkor addig a pontig szabad nyilatkozni, amíg nem válik beazonosíthatóvá az adott személy. A vizsgálat lezárultáig nem javasolt nyilatkozni, akkor sem, ha a munkáltató ezt engedélyezi.

Egy cikkrészletről szeretném kikérni a szakmai véleményedet. Mit gondolsz, mi ilyen helyzetben a megfelelő tájékoztatás? Hibázott a hatóság? A 24.hu portálon, a Hableány -kiemelést követően jelentek meg az alábbiak:

Engem és a balesetben elhunyt hajóskapitány lányát sem tájékoztatták még a hatóságok arról, hogy mikor emelik ki a Hableányt, és hogy valószínűleg hajóskapitány volt az egyik áldozat, akit kiemeltek a hajótestből ma délelőtt. Holott ez kötelezettségük lett volna– mondta megkeresésünkre kedd délután Gulyás Krisztián a Dunai hajóbalesetben elhunyt hajóskapitány családjának a jogi képviselője, amikor arról kérdeztük, azonosította-e már a kapitány családjából valaki a ma megtalált holttestet.

Ezeket a helyzeteket nehéz jól kezelni, mert nagyon összetettek, de a hatóság nem hibázott, sőt.

Az ügyvéd képviseleti jogát eljuttatta a hatóságokhoz, ahogy erre hivatkozik is. Ez azért fontos, mert ezzel a közeli hozzátartozót megillető joga lett a hajóskapitánnyal kapcsolatosan, például ugyanúgy kell értesíteni, mint egy közeli hozzátartozót. Egy ember addig él, amíg orvos, vagy halottkém ki nem mondja halálát, illetve eltűnése esetén holtnak nem nyilvánítják. Amikor halottként azonosítják, a személyiségi jogai megszűnnek. A Hableány roncsának kiemelésekor még nem lehetett tudni, pontosan kit találtak meg. Ugyanis ezt nem egy helyzet dönti el, ki kell mondani a halál tényét. Amíg nincs halotti anyakönyvi kivonat, addig a hatóság élő személyként kell kezelje.A Hableány roncsának kiemelése azért különleges szituáció, hiszen itt százak szeme láttára történt a kiemelés, amit közvetített a TV is, így a holttestek megtalálásának helyéből, abban a pillanatban beazonosíthatóvá vált az adott személy.

A beazonosíthatóság tehát kulcsfogalom. Akkor ezzel a sajtóban megjelent képpel  nincs is gond? Ez egy tragikus közúti tömegszerencsétlenséget követő mentésnél készült, 2017. májusában, a Hungária körúton. A Fővárosi Vízművek két munkatársa volt áldozat.

Ez a fotó mindenképpen jogsértő. Nemcsak a balesetet szenvedett utasoknak, de a mentősöknek és a katasztrófavédőknek is vannak személyiségi jogai. Mivel itt több személy arca felismerhető, csak akkor publikálható, ha minden személy erre engedélyt ad.

A fotózás etikai kérdéseiről Völgyi Attila fotóriporter fog előadást tartani a Veszteségkommunikáció szakmai esten, 2019. 10.29-én, 18.00-tól

The post Munkáltatói adatkezelés: munkatársról semmit appeared first on MatrixPR.

Személyiségi jogokról a Ptk. -ban

A rágalmazás fogalmát a 2013. évi V. Polgári Törvénykönyv szabályozza. A hatályos polgári jog alapján a rágalmazás a személyiségi jogok megsértését jelenti. Személyiségi jogsérelemnek minősül a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog, valamint a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése mellett a becsület és a jóhírnév megsértése is. Fontos kiemelni, hogy a személyiségi jogok sérelme nem csupán az embert érintheti. Vannak olyan személyiségi jogok, amelyek cégeket, alapítványokat, egyesületeket is megilletnek, mint például a jóhírnév védelme.

A törvény az emberi méltóságot helyezi a személyiségi jogok védelmének középpontjába. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) ezt a védelmet a következőképpen fogalmazza meg: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.” A polgári jog szerint, ha megállapítást nyert a bíróságon a jogsértés ténye, akkor az ítélet kötelezheti a jogsértőt elégtételre is, de a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását is el lehet érni. Emellett sérelemdíjat lehet követelni attól, aki megsérti személyiségi jogainkat (a vagyoni kártérítésről bővebben itt)

Mi a rágalmazás?

A jogi megfogalmazás szerint azt tekintjük rágalmazásnak, ha valaki más előtt valakiről a becsület csorbítására alkalmas tény állít, a becsület csorbítására alkalmas tényt híresztel, vagy a becsület csorbítására alkalmas tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. A rágalmazás szóban, televízóban, print sajtóban, internetes fórumokban és közösségi oldalakon is előfordulhat. A rágalmazás vétség, alapesetben 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva történik, akkor a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés is lehet. A rágalmazás és a becsületsértés külön jogi kategória, ebben a tanulmányban  nagyon részletesen lehet olvasni a különbségekről.

Rágalmazott személy reputációjának helyreállítása

Ügyvéd a fentieknél pontosabb tájékoztatást  tud adni arról, milyen időtávban, mi várható egy esetleges bírósági ügy esetén rágalmazás esetén, mind a rágalmazói, mind pedig a rágalmazott szempontjából. Mi kríziskommunikációs szatudással a rágalmazások kommunikációs kezelésével kapcsolatosan tudunk segíteni, jogi szaktudásunk nincs. A munkánk abban is különbözik az ügyvédekétől, hogy csakis és kizárólag a rágalmazott reputációjának helyreállításában veszünk részt.

Mit tehetek rágalmazás ellen?

Sokan feltették már nekem ezt a kérdést. Lehetetlen egy általános választ adni arra, vajon az adott helyzetben mi a legjobb magatartás. A tapasztalataim ez ügyben azonban egy irányba mutatnak: minél hamarabb kezd el foglalkozni a kérdéssel, annál nagyobb eséllyel tudja hárítani ezt a támadást. Többéves, az internetre jól beágyazott híreszteléseket sokkal nehezebb pozitív irányba korrigálni, mint a friss vádakat.

Szintén klienseim ügyei alapján tudom azt állítani, hogy a rágalmazó ritkán vagy soha nem áll le magától. Sajnos, a folyamat hasonlít az online bullying folyamatához. A passzivitás nem jó, de a reagálás is olaj lehet a tűzre.

Bár a rágalmazók fantáziája szinte végtelen és egészen hajmeresztő hazugságoktól sem riadnak vissza, a jól felépített rágalmazások ennél sokkal körmönfontabbak. Attól még, hogy Ön pontosan tudja, mi igaz és mi nem az, ne gondolja, hogy minden ismerőse, bartája, üzleti partnere is képes különbséget tenni igazság és rágalmazás között! A rágalmazások veszélyességét éppen az adja, hogy sokan elhiszik a rágalmakat.

The post Rágalmazás ellen mit tegyek? appeared first on MatrixPR.