Bár néha a két kifejezést összemossák, nagyon fontos, hogy megkülönböztessük a válságterv (crisis plan) és a válságkommunikációs terv (crisis communication plan) fogalmát. Egy -egy krízishelyzet kezelése nem merül ki a krízis kommunikálásában. A krízismenedzsment akkor is lehet aktív, sőt eredményes is, ha a nyilvánosság ebből mit sem lát. Például amikor  valamilyen okból a válsághelyzetet megélő cég elzárkózik a nyilvánosságtól és pl. hírzárlatot rendel el a cégvezetés.

A válságterv és a válságkommunikációs terv közös jellemzői

A válságterv és a válságkommunikációs terv tapasztalataim szerint egyetlen pontban egészen biztosan közös. Mindkettő a válságstáb értesítési rendjével, a teamtagok közvetlen elérhetőségeivel kezdődik. A válság felismerésekor, a krízishelyzet bekövetkeztekor a legfontosabb teendő, hogy mihamarabb elinduljon az aktív (sőt lehetőség szerint proaktív) válságmenedzsment.

A válság team és a válságkommunikációs team közötti átjárást sokszor egyszerűen a szóvivő, a nagyobb teamek esetén a válságkommunikációs csapat vezetője biztosítja. Ő az, aki végigköveti a válságstáb üléseit és áttekinti, miről mit mondhat, milyen információt adhat ki egy -egy szituációban a nyilvánosságnak.

Van számos olyan kommunikációs válsághelyzet, ami megoldható, feloldható írott, előre elfogadott kommunikációs válságterv nélkül is. Tapasztalataim szerint a válság kitejedtségével arányosan egyre nehézkesebbé válik a krízis kezelése írott válságkommunikációs terv nélkül. Szintén nélkülözhetetlen lehet a válságterv a válságteamben együttműködő kollégák, szakértők számának növekedésével. Külön kiemelendő, hogy az írásbeliség fontossága cégkultúra, a cégen belüli kommunikáció függvénye is.

The post Válságterv és kommunikációs válságterv appeared first on MatrixPR.