Reputációs blog

A rossz hírt cipeljük magunkkal

A rossz hírt cipeljük magunkkal

Rossz hír cégükről: ez, amit mindenképpen szeretnénk elkerülni.  A rossz hírek válsághelyzetet eredményezhetnek. Ezek a válsághelyzetek egyediek és megismételhetetlenek, ezért nehéz egy örökké érvényes receptet összeállítani a sikeres válságkommunikációra. Számos oka lehet, hogy cégünkre irányul a figyelem. Minden válságban újra előkerülhet Django árnya, ami még bonyolultabbá teszi a helyzetet.

Mit jelent Django árnya? 

„Django Sergio Corbucci   1966-os spagettiwesternjének főhőse, amit mára örök klasszikussá érlelt az idő.   Egy katona, aki  az Unió seregében harcolt, de Délről származik. Sáros, mocskos és kihalt vidéken vezet az útja, maga után egy koporsót vonszol, ami idővel igen felkelti a nézők kíváncsiságát, hogy voltaképp mit is rejt. Mivel azt, ami benne van, a főhős Djangónak hívja, ezért a néző és a többi szereplő első benyomása az, hogy talán holttest lapul benne, és azt készül eltemetni. Corbucci filmjéből kiderül, hogy egy géppuska lapul a koporsóban, ami képes leteríteni számos mexikóit. (Később a film fontos fordulata lesz, amikor a főhős képes  veszni hagyni a géppuskát.)

Hogy a valóságban milyen rossz hír, amit cipelünk magunkkal, csakis éles szituációban fog kiderülni. Amikor egy válságszituációba kerül a cég, azonnal vagy némi késlekedést követően előkerül minden korábbi, vélt vagy valós ballépésünk, kommunikációs bakink, rossz válságkezelésünk. Ez nem valamiféle Murphy-törvény, egészen egyszerűen mindaz, amit elő lehet ásni   az internetről – az mind egy szálig elő is fog kerülni a cégről. Nemcsak előkerül, hanem együttesen, összeadódva működik.

Időben minél távolabbi esetekről beszélünk, annál biztosabban merül már feledésbe, pontosan mi is volt, elmosódnak a részletek és annál biztosabban tünteti fel rossz színben a céget. 

Sokszor előfordul, hogy 1-1 hírben nemcsak az adott cégnél bekövetkezett aktuális ügyfélpanaszt,  botrányt, jogsértést említik, hanem a korábban, más cégeknél megtörtént negatív eseményekre  is ismét felhívják a figyelmet. Így anélkül kerül ismét elő egy már régvolt eset, hogy hibázott volna a cég.

Mit tehetünk az árnyak ellen? 

Álljon itt erre a jelenségre két egyszerű példa: a bakizás, a lámpaláz szinte minden előadóművész életében előfordul. Se seri, se száma azoknak az eseteknek, amikor a nyilvánosság előtt, élő adásban oda nem illő hiba történik.

Gondoljunk csak Azurák Csaba 2015 októberi Tények-bakijára, amikor egyes értelmezések szerint elaludt a léső esti élő adás közben. Azurák Csaba és a Tv2 is, az esetet követően tagadta a felröppent hírt, számos interjúban magyarázta meg az esetet.

Említhetjük összehasonlításként Király Linda Himnusz-bakiját is, ahol egy kosárlabda meccsen belesült az éneklésbe. A fiatal énekesnő már a helyszínen sem reagált jól nyomás alatt (magyarok vagyunk, nem?), a baki videós utóélete tanulmányok sorát érdemelné meg. A különböző videómegosztókon felbukkanó, letiltott felvételek önálló életet élnek. Az énekesnő magyarországi karierjére pedig hosszú évekre rányomta a bélyegét a rosszul sikerült előadás.

Rengeteg különbség van a két eset között, nem is bonyoldnék most bele a részletekbe. Annyi mindenesetre bizonyos: a rosszul, késve kezelt botrány, negatív esemény árnyát hosszú ideig cipelhetjük magunkkal.

Érdeklik a részletek?
Kérjen további információt, ajánlatot most!

Kapcsolódó bejegyzések:

Kapunyitó sajtómegjelenések

2017. november 18
HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com