pr_herald_logo_fejlec_small.jpg

A Kríziskommunikáció Meetup-sorozat kapcsán Vas Dórával, a meetup alapítójával készített  interjút Varga Mihály, a PR Herald főszerkesztője.

Több mint három évvel ezelőtt indította útjára Vas Dóra kommunikációs szakember a Kríziskommunikáció meetup-sorozatot, mely most érkezik a 15. találkozóhoz. A magyarokhoz sok elsőség kötődik, így nem meglepő, hogy a világszerte több tízezer meetup-ot számláló meetup.com rendszerében ez volt az első ilyen témájú kezdeményezés. Az ötletgazdával, Vas Dórával beszélgettünk.

– Honnan jött a meetup ötlete?

Vas Dóra: Ma már rengeteg magyar meetup-csoport van, 2012 végén még jóval kevesebb közösség volt. Mivel minket folyamatosan megtaláltak cégek kommunikációs krízishelyzetekkel, egy idő után már annyi kérdés halmozódott fel, hogy elkezdtem keresgélni, hol és kivel beszélgethetnénk ezekről a témákról. Vagyis közeget kerestem és mivel nem találtam, sem hazánkban, sem nemzetközi tematikus csoportot, így létrehoztam az elsőt. Az alapításkor még a Magyar Public Relations Szövetségnek nem volt meg a Bőhm Kornél által vezetett Kríziskommunikációs Tagozata, egy-egy pr-os rendezvényen (pl. A Nagy Pr-napon) elvétve esett szó kríziskommunikációról. A csoport létrehozásakor megszámoltam, a 105 ezer csoport közül világszerte összesen 33 foglalkozott céges kommunikációval, reputációmenedzsmenttel.

– Mi motiválta, hogy megvalósítsa ezt a kezdeményezést?

VD: Amikor elkezdtem foglalkozni kommunikációs válságokkal, néhány „szakállas” szakkönyv (tele modellekkel, fogalmakkal) és tőlünk fényévnyi távolságban lévő nagy márkákkal kapcsolatos esetpéldák álltak rendelkezésre magyar nyelven. Nagyon kevés magyar szakembernek adatik meg, hogy komoly műhelyben tapasztalhassa meg a kríziskommunikációt, miközben brutálisan rosszul kommunikálják a hazai cégek a megléphető, megoldható kis válságaikat is. Az első, erre a területre specializált képzés is csak pár hónapja indult el a Metropolitan Egyetemen. Éppen a Mediapiac.com közelmúltbeli konferenciáján, a Magyar PR Szövetség kríziskommunikációs blokkjában hangzott el Dr. Rácz Gábortól, hogy alapvető probléma, hogy nem mondhatja el nyíltan, kinek, milyen ügyön dolgozott. Az üzleti titok védelme miatt kevés példa kerül publikálásra, miközben pont ezekből lehetne ellesni néhány megoldási lehetőséget.

– Miért éppen „meetup”?

VD: Maga a meetup közös érdeklődéssel bíró emberek csoportja. Egy olyan fórumot képzeltem el, ahol nyíltan lehet kérdezni, miközben a tudásátadás nem sért semmilyen üzleti érdeket. A meetup kötetlensége segít abban, hogy oldott légkörben, de üzleti titkot nem sértve beszélgessünk egy-egy problémáról. Lehetőséget teremtünk a szakmai párbeszédre a résztvevők között, illetve tudással segítjük azokat a kommunikációs szakembereket, marketingeseket, pr-osokat, akik szeretnének a tankönyvi esetpéldáknál mélyebb, a gyakorlatban is használható tudásra szert tenni.

– Mi alapján választják ki a témákat?

VD: Az aktualitások, a saját érdeklődésem és a nemzetközi trendek határozzák meg. Volt szó 2013-ban a trollok lélektanáról, a devizahiteles civil csoportok szerveződéséről, a sajtóperekről. 2014-ben főleg a social media és a webes kríziskommunikáció köré szerveztük az estéket. 2015-ben a médiahekkekről, a pletyka erejéről, a tömegrendezvények kríziskommunikációjáról volt szó többek között. 2016-ban most készülünk a 2. estre, a szabadalmak körüli kommunikációs válsághelyzetekről lesz szó, első ez évi estünkön az ügyfélszolgálatok krízishelyzeteit vettük górcső alá. A pontos időpontok, témák a meetup.com/kriziskommunikacio oldalon elérhetőek, itt regisztrálni is lehet az alkalmakra.

– Hogyan kéri fel az előadókat? Milyen szempontok szerint döntenek?

VD: Olyan szakembereket szeretnék megszólaltatni, akik képesek egy hazánkban ennyire kevéssé artikulált kommunikációs szakterületről érthetően, de szakmai alapokon megszólalni. Neves előadók, nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek is elfogadták meghívásunkat, és remek előadások, frappáns kérdések is voltak. Nagyon egyszerű: írok egy felkérő levelet, amit megküldök a témával és a csoportunk bemutatkozójával az előadó-jelöltnek. A leggyorsabb Dobson Tibor dandártábornok úr volt. Ő a felkérő levél kiküldését követő 46. percben, személyesen, telefonon jelzett vissza, hogy örömmel eljön és mesél a szóvivői munka szakmai nehézségeiről. De sikerült Dr. Szvetelszky Zsuzsát, Dezső Andrást, Baán Jánost, Pécsi Ferencet, Dr. Ormós Zoltánt, Csorbai Hajnalkát is meghívnunk.

– Szembesült kudarcokkal is?

VD: A legnagyobb kudarc igazándiból nem is kudarc, hanem helyzet: vannak bizonyos szituációk, amikor egyszerűen nem akarnak megszólalni cégek, emberek. A szabadalmak körüli kríziskommunikációs estünk szervezése során pl. többször ütköztünk abba, hogy egy előadás azért nem valósulhat meg, mert egy-egy folyamatban lévő peres ügy miatt a jogász eltanácsolja a feltalálót a nyilvános szerepléstől.

– Mire a legbüszkébb a csoporttal kapcsolatban?

VD: Az emberek (és sokszor a cégeknél dolgozó péertes, marketinges szakemberek) leginkább egy-egy nagy horderejű katasztrófánál szembesülnek azzal, hogy a cégek esetleg rosszul kommunikálnak. Említhetném a Postabank-ügyet, a MAL Zrt, vagy a Malév-csőd kommunikációját, vagy a magyar libamáj ügyét. De a nagy horderejű, nyilvánosság előtt zajló esetek mellett rengeteg olyan, lokálisan, az adott cég reputációját, jövőjét veszélyeztető kommunikációs válsághelyzet van, amikor szükség van speciális kommunikációs tapasztalattal rendelkező szakemberekre. A csoporttal kapcsolatosan két dologra vagyok büszke: egyrészt az előadókra, másrészt a visszajelzésekre. Több résztvevői levelet őrzök, hogy a meetup-on elhangzottakból kiindulva tudott valaki vagy megnyugodni, lezárni egy esetet, vagy megoldani egy akut kommunikációs problémát.

A beszélgetés a PR Herald kommunikációs szakfolyóiratban jelent meg 2016. 05.25-én. A teljes interjú olvasható a linken.

0
Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tíz + 3 =