Archive for sajtóközlemény

Reputációs blog

Kapunyitó sajtómegjelenések

Az értékesítési kampányokban is kiválóan használhatjuk a tartalommarketinget. A sajtómegjelenésekkel képesek vagyunk megszólítani potenciális vásárlóinkat, ráadásul a versenytársak között is könnyebben megkülönböztethetővé válunk. Cikkünkből kiderül, az ún. kapunyitó sajtómegjelenések hogyan támogathatják az értékesítést a B2B ügyfelek megszerzésében.

A pr hatásmechanizmusa teljesen más, mint a marketing tevékenységé, ezért fontos különválasztani a két eszközrendszert. Azok a cégek bizony csalódnak a médiamegjelenések erejében, amelyek konkrét értékesítési célokat tűznek ki a public relations tevékenységhez kötődően. Például egy cikksorozat kapcsán elvárásként jelenhet meg, hogy 15% plusz megrendelést várunk a megjelenéstől. Vagy egy hosszú hónapok óta tervezett sales-kampány előtt néhány nappal merül fel, hogy a kutya sem tud rólunk semmit, és addigra, mire indul az értékesítési hírlevélkampány, jó lenne, ha írna rólunk ez és az a lap. Ezek az elvárások nem reálisak. A public relations hosszabb távon fejti ki erejét. Nézzük, hogyan!

Elérhető cél, hogy a megjelenésekkel emeljük cégünk elfogadottságát a ponteciális ügyfeleink körében. Minél többször találkozik célcsoportunk pozitív szövegkörnyezetben a cég vagy az ügyvezető igazgató nevével, annál könnyebb elérni a kívánt hozzáállást. Ezt felhasználhatjuk például egy direkt megkeresésnél, vagy egy személyes bemutatkozó látogatás eléréséhez. Ha már ismerős a megkeresett potenciális üzleti partner számára a cégnév, könnyebben áldoz az idejéből ajánlatunk meghallgatására. Így a célcsoportunkhoz időben elérő sajtómegjelenéseink kapunyitóvá válnak.

A szájreklám ereje

Ez olyan piacokon is kiválóan működik, ahol rengeteg, egymáshoz hasonló termék/szolgáltatás közül választhat a cégvezető. A nemzetközi felmérések kicsit eltérő arányban, de a WOM (szájreklám) szerepét tartják a vásárlói döntések legfontosabb tényezőjének. A jól felkészült értékesítő, a weboldal mellett a publikációk, megjelenések hatása erős befolyásoló tényező. A Forrester Research 2013-as felmérése szerint az amerikai cégvezetők TOP4 döntési faktor sorrendje: WOM (84%), értékesítő (60%), weboldal(59%) publikációk (58%). A magyar piacon is hasonlóak a tapasztalatok a publikációk, sajtómegjelenések pozitív hatását illetően. Több ügyfelünk számolt be arról, hogy hideghívás kampányát hatékonyan megtámogatták a jól kiválasztott sajtómegjelenések. Jobb ajánlat fogadási arányt, illetve több személyes bemutatkozási lehetőséget teremtettek a nem reklámüzeneteket tartalmazó sajtómegjelenések.

Sajtócikkek szabályai

A sajtómegjelenésekre épülő sikeres pr- kampányhoz néhány alapvető szabályt kell betartani: alapos előkészítéssel és tájékozódással vágjunk csak bele a megvalósításba. Egy cikk nem cikk, így vagy egy kulcsfontosságú orgánumban jelentessünk meg cikksorozatot, vagy válogassunk össze több, a célcsoportunkat elérő felületet. A célcsoport tájékozódási szokásait maximálisan figyelembe kell venni a médiumok, üzenetek összeállításakor. Fontos, hogy minden orgánum egyedi stílusához, az olvasóközönség elvárásaihoz igazítsuk mondandónkat. Mindenképpen beszédes, profi fotóval illusztráljuk a cikkeket.

Ha jó időzítéssel jelennek meg a cikkek, éppen akkor fog eszébe jutni vagy ismerősnek csengeni a döntéshozónak cégünk neve, amikor az értékesítőnk, vagy a call center megkeresi. Így a kapu nyitva, tessék besétálni!

Fontos további érték, hogy ezek a megjelenések később, egy esetleges kommunikációs krízishelyzetben is támpontként szolgálnak, ráadásul pozitív, vagy semleges tartalommal. Ugyanis, ha cégünket összefüggésbe hozzák egy negatív hírrel, a hirtelen jött érdeklődést valós, általunk is jóváhagyott, értékes tartalommal tudjuk kiszolgálni.

Reputációs blog

Tilos szavak a sajtóközleményekben

Vannak tipikus kifejezések, amelyek egyszerűen kiírthatatlanok a sajtóközleményekből. Most azokról a feltűnően visszatérő szavakról olvashattok, amelyek leírására akkor érzünk leginkább késztetést, ha egy új termékről, vagy új szolgáltatásról írunk sajtóközleményt.

Egy-egy új termékről, márkáról, szolgáltatásról ugyanis mindenképpen szeretnénk tájékoztatni a közvéleményt. A sok-sok tervezésbe és termékfejlesztésbe fektetett időt, pénzt szeretnénk érzékeltetni. Hatalmas várakozással tekintünk a sajtóra is:  örüljön velünk együtt, hogy új termékünk mekkora áldás a világnak! Ezzel máris a delete gomb felé tereljük az adott szerkesztőt, aki (ha tetszik, ha nem) nem akar örülni, nem szándékozik túlzásokba esni, maximum arra hajlandó, hogy semleges nézőpontból megvizsgálja, vajon tényleg annyira közérdeklődésre számot tartó az adott termék, eljárás, mint  mi hisszük. A PRDaily cikke nyomán néhány gyakori, de az újságírók által utált kifejezésre hívjuk fel a figyelmedet. Ezen szavak mellőzésével növelheted az esélyt arra, hogy komolyan vegyék a közleményedet,  és esetleg el is olvassák.

a„legjobb”

Ne írd le ezt a felsőfokú jelzőt, akkor sem, ha Te biztosan tudod, hogy ez a termék, szolgáltatás a legjobb. Ha nyertél valamilyen díjat, elismerést (pl. Magyar Termék Nagydíjat) ami bizonyítja a vitathatatlan elsőséget, akkor viszont bátran beleállhatsz, hogy a legjobb vagy. Ha például formatervezéssel foglalkoik a céged, egy Red Dot -díj, ha startup vagy, bármilyen startup -versenyen szerzett elsőség igazolhatja a legjobb szó használatát. A lényeg, hogy külső, független bírálók, zsűri, vagy piackutató által igazolt adat legyen a háttérben. A reklámokban simán elfér egy-egy, akár kismintás belső vállalati teszt eredménye is hivatkozási alapként, de a sajtóközleményedet agyoncsapja.

„hiánypótló”

A marketingesek imádják ezt a szót, hiszen mi lenne egyszerűbb, mint olyan terméket, szolgáltatást eladni, ami eddig hiányzott a piacról! Tedd a szíved a kezedre: attól még, hogy egy picit reagált a cég a megváltozott piaci körülményekre és újragondolta a terméket, attól nem lett hiánypótló.

„forradalmi újdonság”

A reklámszövegírók kedvelt fordulatát is hagyd inkább! Egy igazán forradalmi termék vagy felfedezés örökre megváltoztathatja az életünket, a gondolkodásmódunkat. Például az önvezető autó. Ez valami, ami teljesen más, amit még sosem láttunk korábban. A sajtóközleményben bemutatott terméked tényleg nagyon különbözik minden eddigitől és valóban megváltoztatja az egész életünket? Ha a válaszod nem, akkor inkább töröld  a közleményből ezt a kifejezést.

Túlzó jelzők: „csodálatos”,  „nagyszerű”

Ezek a szavak elcsépeltek, laposak, semmilyen újdonságtartalmat nem hordoznak a szerkesztőknek. Gondolj bele, vajon hány sajtóközelményt kap aznap az újságíró, amiben éppen egy csodálatos, nagyszerű, sőt forradalmi újdonságot próbálnak neki bemutatni. A fantasztikus, ámde szubjektív jelzők helyett egyenként, tényszerűen, adatokkal mutasd be az egyes termékjellemzőket. Minél tényszerűbben és objektívebben mutatod be a terméket/szolgáltatást, annál nagyobb esélyt kapsz arra, hogy végigolvassák a közleményedet.

Ha szoktál alkalmanként vagy rendszeresen sajtóközleményt írni, érdemes végiggondolni, a Te iparágadhoz kötődően melyek azok a további kifejezések, amiket el kell kerülj!

 

Többet szeretnél tudni a sajtóközleményekről?

Gyere el a XVIII. Kríziskommunikáció Meetup-estre, amelynek a központi témája a sajtóközlemény műfaj lesz 2017. június 13-án.

Reputációs blog

A jó sajtóközlemény 5 trükkje

A jó sajtóközlemény 5 trükkje néhány nagyon fontos szempontra hívja fel a figyelmet. A közlemény szerkesztése során ugyanis számos szabályt kell betartani.

A pr – szakemberek gyakran foglalkoznak sajtóközlemény-írással, a műfajnak jól körbehatárolt szabályai vannak, ennek ellenére  nem könnyű feladat az igazán jó sajtóközlemény megírása.

a jó sajtóközleményhez jó történet kell 

A szerkesztőségek rengeteg közleményt kapnak. Különböző felmérések igazolják, illetve bármelyik szerkesztő, vagy újságíró levelesládájába belenézve, random időintervallumban, találni fogunk minimum 1-5 még olvasatlan közleményt. Egy-egy  sajtóközleménnyel akkor foglalkoznak érdemben, ha az érdekes, érthető, ha egy jó sztori van benne. Mindenképpen érdemes végiggondolni, mi az, ami egy kívülállónak hasznos, új, vagy érdekes információ az összeállított anyagban!

Rövid. Mondatokat. Írjunk. 

A hosszadalmas mondatkígyókkal és unalmas, hosszas idézetekkel tűzdelt sajtóközleményeket  maximum 1 bekezdésbe való beleolvasást követően rögtön a kukába kerülnek. A mondatkígyókat át kell fogalmazni, hogy rövidebb mondatokba rendezzük a mondandót. Az újságírás nyelvezete ugyanis az egyszerű, köznapibb szövegezést igényli. Kerüljük az idegen szavakat, szaknyelvi kifejezéseket, idézetet pedig csak akkor és csak azt tegyünk a közleménybe, ami érdemi kiegészítést, megerősítést ad a közleménynek.

maradjunk tárgyilagosak 

A PR nem marketing. Így a céges honlapra készített termékismertető, vagy a tavalyi katalógus bevezető 5 bekezdése sem alkalmas a sajtónak történő kiküldésre. Fontos, hogy kerüljük jelzőket, az értékelő megfogalmazásokat, törekedjünk tárgyilagosságra. Például a cég új termékével kapcsolatos sajtóközleményünkben ehelyett: „Piacvezető cégünk legnépszerűbb termékcsaládja új termékkel bővült, amely máris belopta magát a vevők szívébe!” inkább így: „ A ‘cégnév’ által 1992 óta fejlesztett ‘név’ termékcsalád új termékei népszerűségét a Kutatócég által 2017. márciusában végzett 1000 fős, reprezentatív felmérés igazolja vissza.”

ne kilóra

Növelhetjük a (változtatás nélküli vagy szerkesztett) megjelentetés esélyét azzal, ha rövidebb, jól tagolt sajtóközleményt írunk.  A szerkesztők többsége 4000-5000 karakternél több helyet nem fog biztosítani egy témának, ráadásul ilyen hosszú anyagokat már az emberek nagy része sem olvas végig.

egy kép többet mond ezer szónál

Érdemes időt és energiát szánni a megfelelő fotódokumentáció mellékletre, mivel ez nagyban növeli a közlemény megjelenési esélyeit. Lehetőleg ez ne egy konkrét termékfotó legyen (akkor sem, ha pont egy termékbevezetésről szól a közlemény), hanem valamilyen, az adott témához illő, kellemes, mozgalmas, jól fotózott illusztráció.

Reputációs blog

Sajtóközlemény kiadása mikor szükséges?

A sajtóközlemény kiadása sok kommunikációs szakembernek mindennapi rutinfeladat, sok kollégának pedig ritka feladat a készítése. A sajtóközlemény az egyik legismertebb és leggyakrabban használt public relations-műfaj, mely immár 10 éves múltra tekint vissza.  Használják a politikai és kormányzati kommunikációban is, de népszerű az üzleti kommunikációban is.

A vállalati kommunikációs szakemberek leginkább egy-egy cég által kiadott sajtóközleményekkel találkoznak, melyek nagyon változatos témákat ölelnek fel. Bejelenthet fontos fejlesztéseket, például új vezetőket, új üzletágakat, gyárbővítéseket, de sokat segíthet a vállalat álláspontjának kifejtésében egy -egy kríziskommunikációs szituációban is. (Rengeteg közlemény, iparági bontásban ezen a linken. )

Hangsúly a sajtóközlemény kiadásánál: hírérték

Mindig arra kell törekedjünk, hogy egy-egy közleménynek megfelelő hírértéke legyen, érdekes, fontos, új információkat tudasson az újságírókkal. Gyakran azonban csekélyebb hírértékű, inkább sales célokat, konkrét termékismertetést szolgáló sajtóanyagokat is sajtóközleményként adnak ki a cégek, melyben még a konkrté termékajánlott fogyasztói ára is szerepel (ennek egyik példája a Piócától a fájdalommentes epilálásig című közlemény).

Ahhoz, hogy eldöntsük, vajon a legmegfelelőbb forma -e a sajtóközlemény kiadása az adott kommunikációs célhoz, érdemes megismerkednünk az első sajtóközlemény megszületésének körülményeivel. A public relations és az első sajtóközlemény kitalálója Ivy Ledbetter Lee, amerikai újságíró volt. Lee a New York American, a The New York Times, és a The New York World című lapoknál szerzett újságírói tapasztalatot, így jól tudta, mire van szüksége az újságírónak a munkájához. Ügynökségét, az USA 3. public relations cégét, a Parker and Lee-t  1905-ben alapította.

Az első sajtóközlemény kiadása

Az első, a mai értelemben vett sajtóközleményt 1906-ban készítették el egy  utasszállító vonat 53 halálos áldozattal járó baleseténél.  A vonatszerencsétlenség körüli találgatások megelőzése érdekében adta ki Lee közvetlenül az újságíróknak megküldve a balesettel kapcsolatos, részletes információkat. A sajtóközleményt a The New York Times szóról- szóra leközölte. A baleset sikeres kommunikációjában  kulcsszerepe volt a sajtóközlemény kiadásának.

Az első sajtóközlemény célja tehát a pontos, hiteles információk átadása volt. Lee ráadásul a sajtóközlemény kiadása segítségével egyszerre és ugyanazt az információt tudta eljuttatni a szerkesztőségeknek.

A sajtóközleményeknek tehát az a célja, hogy a legfontosabb hírekkel  kapcsolatos információkat  eljuttassa az újságírókhoz.  Így például egy vállalat  pénzügyi működésével, új termékeivel,  meglévő  szolgáltatásaival kapcsolatos  hírekről is érdemes kiadni sajtóközleményt.

Reputációs blog

Sajtóközlemény a hiteles tájékoztatásban

A sajtóközlemény, sajtókapcsolatok témája kapcsán az első fontos gondolat, hogy a hiteles információk iránti igény alapvető. Hitelesen tájékoztatni azonban nem is olyan könnyű, mint gondolnánk. Rengeteg előkészítés és komoly háttérmunka szükséges ahhoz, hogy hiteles, helytálló, valósághű információkat tudjunk biztosítani az egy -egy téma, vagy vállalkozás   iránt érdeklődők számára. A hiteles tájékoztatás többek között a pontos információk kellő időben történő rendelkezésre állásán múlik.

A rossz hír ereje

Nagyon sokat számít a hír újdonsági foka, illetve a közlő személye. A jó hírek kevésbé érdekesek.

George Bernard Shaw azt mondja: ha egy kutya megharap egy embert, akkor az nem hír. De ha egy ember megharap egy kutyát, akkor az már hír.

„Az újságírók, a sajtó és minden más média is mindig csak a negatív eseményeket keresik. Ha nem teszel valami rosszat, akkor nem lehet hír belőled. Egy esemény csak akkor méltó a publikálásra, ha bizarr, ha szokatlan, ha szembeötlő.”   (Osho)

Éppen ezért erőfeszítést kell tennünk ahhoz, hogy a személyünkre, vagy cégünkre vonatkozó pozitív hírek eljuthassanak a médián keresztül a legszélesebb közvéleményhez.

Sajtóközlemény

A sajtóközlemény az egyik legismertebb és leggyakrabban használt public relations-műfaj. Használják a politikai és kormányzati kommunikációban és népszerű az üzleti kommunikációban is. A vállalati kommunikációs szakemberek leginkább a céges sajtóközleményekkel találkoznak.

Ezeknek a sajtóközleményeknek a célja, hogy a vállalkozás legfontosabb híreivel (így például a pénzügyi működésével, új termékeivel, meglévő szolgáltatásaival) kapcsolatos információkat eljuttassa az újságírókhoz. A pr – szakemberek gyakran foglalkoznak sajtóközlemény-írással, a műfajnak jól körbehatárolt szabályai vannak, ennek ellenére nem könnyű feladat az igazán jó sajtóközlemény megírása.

A jó sajtóközlemény 4 alappillére


Hírérték

Figyeljünk a hírértékre! A szerkesztőségek rengeteg közleményt kapnak. Egy-egy   sajtóközleménnyel csak akkor foglalkoznak érdemben, ha van valós hírértéke. Mindenképpen érdemes végiggondolni, mi az, ami egy kívülállónak hasznos, új információ az összeállított anyagban! (azon kívül, hogy az adott céget jobban megismeri)

Tárgyilagosság

A PR nem marketing. Így a céges honlapra készített termékismertető sem alkalmas a sajtónak történő kiküldésre. Fontos, hogy kerüljük a jelzőket, az értékelő megfogalmazásokat és törekedjünk tárgyilagosságra. Például a cég új termékével kapcsolatos sajtóközleményünkben helyett: „Nagy múltú cégünk népszerű, közkedvelt termékcsaládja új termékkel bővült!” inkább fogalmazzunk így: „ A ‘cégnév’ által 1992 óta fejlesztett ‘név’ termékcsalád új termékkel bővült. „


Időzítés

A jó időzítés fél siker! Ha sikerül egy éppen futó témára, friss aktualitásra felfűzni a cégünkkel kapcsolatos sajtóközleményt, nyert ügyünk van.

Terjedelem

Növelhetjük sajtóanyagunk   (változtatás nélküli) megjelentetésének esélyét azzal, ha rövidebb, jól tagolt közleményt írunk.   A szerkesztők többsége 4000-5000 karakternél több helyet nem fog biztosítani egy témának, ráadásul ilyen hosszú anyagokat már az emberek nagy része sem olvas végig.

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com