Author Archive for Vas Dóra

Reputációs blog

Vas Dóra: Hazugság az ügyfélpanaszokban

Hazugság az ügyfélpanaszokban címmel hangzott el Vas Dóra előadása a XX. Kríziskommunikáció Meetup-esten a panaszkezelés előtt álló kihívásokról.

Az ügyfélpanaszok és a hazugság kapcsolatáról is hangzott el előadás a XX. Kríziskommunikáció Meetupon. Vas Dóra készülő könyve kapcsán az elmúlt hónapokban több ügyfélszolgálati vezetővel, panaszkezeléssel foglalkozó szakemberrel beszélt a legfontosabb trendekről, a panaszkezelés nehézségeiről. A magyar tapasztalatok egybecsengenek a legfrissebb nemzetközi, főleg amerikai ügyfélkapcsolatokkal, ügyfélszolgálatokkal kapcsolatos kutatásokkal. A B2C ügyfelelekkel, vásárlókkal rendelkező vállalatoknak egyre nagyobb kihívást okoznak a web 2.0 korszak megváltozó ügyfélpanaszai.

Ha belegondolunk, akár az elmúlt hetekből, hónapokból is fel tudunk idézni magyar és nemzetközi példákat is, amikor a hivatalos ügyfélszolgálati csatornák mellett/helyett a közösségi médiát választotta a panaszos a panasz megosztásához, dühében, tehetetlenségében, idegességében vagy éppen türelmetlenségében. A web 2.0 korszak egyik jellegzetessége, hogy egyetlen ügyfélpanaszból is a cég jóhírét romboló, komoly reputációs kár keletkezhet.

A publikum előtt panaszkodó panaszos

Az amerikai kutatások szerint a közösségi média korszakának következményeként megjelent egy új típusú panaszkodó. A közösségi média felületeken közzétett panaszoknál a közönség helyeslése és visszajelzése jelent bátorítást és visszacsatolást a panaszkodónak. Ezek a panaszosok sokszor nem tényeket írnak le, hanem érzéseiket, benyomásaikat fogalmazzák meg. Számos esetben kihagynak fontos, ám apró elemeket, elhallgatnak részleteket, hozzátoldanak a valóságban megtörténteknek. Az egyes elemek kihagyása, elhallgatása, hozzátoldása nyomán felerősödik a jereváni rádió-hatás. Kissé máshogyan és kissé más történt, de ez sem a panaszost, sem pedig a panasztörténetre reflektáló közösséget nem zavarja.

A panaszhistória erősödése

A racionális tényszerűség helyett a történetmondás jellegzetességeit figyelhetjük meg: a panaszból panaszhistória válik, melyhez a panaszt elolvasók értelmezései, korábbi, esetlegesen nem is az adott céggel kapcsolatos negatív élményei további megerősítést adnak. A publikum előtt panaszkodó ügyfél panasza áttételesen, esetlegesen a média közvetítésével jut el a céghez: azt követően, hogy többezer, többtízezer vásárló vagy potenciális vásárló már ismeri az egyik fél, a panaszos által elmondott sztoriverziót.

Mit tehetnek a vállalatok?

Az ügyfelek minél több információval való ellátása létérdek. A megfelelő tájékoztatás ugyanis csökkentheti a megnemértésből fakadó panaszokat. A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy a közösségi médiában való megosztás általánossá válik egyes vásárlói csoportoknál. A panaszlehetőségek kitágítása rendkívül fontos, hiszen a panaszok feloldásának esélyét elveszítjük azzal, ha bonyorult és nehézkes a panaszkezelési folyamat. A panaszkezelési protokollok, a szabványosítás ideje lejárt: meg kell találni a strukturálatlan, elfogult panaszhistóriák feldolgozásának és értelmezésének lehetőségeit.

Reputációs blog

Márkaépítés? Így kerüld el a leggyakoribb pr-bakikat

A márkaépítés az egyik legfontosabb public relations tevékenység. Nemrégiben megkérdezett egy szakmai blog, melyik a legbosszantóbb public relations-hiba, amit elkövethetnek a cégek. Mivel egyetlen hibát lehetetlen kiemelni, három tipikus, a munkánk során többször visszatérő helyzetet mutatok be az alábbiakban. Vas Dóra a leggyakoribb pr-bakikról.

Márkaépítés nélkül költeni

Először is, nyilván a legnagyobb hiba, ha nem foglalkozunk márkaépítéssel. Manapság egyre több cég már elkülönít fix költségvetést a reklámozásra, a marketingre. A dedikált public relations-keret azonban többnyire hiányzik, esetlegesen egy-egy ügyfélparty szervezési és terembérleti költségeire szorítkozik. A public relations hanyagolását jellemzően azzal magyarázzák a cégek, hogy a pr a nagy cégek privilégiuma, ők „megengedhetik maguknak ezt a luxust”. A public relations nem luxus, hanem a potenciális vásárlóinkkal, meglévő vevőinkkel és az elvesztett partnereinkkel való kommunikáció kiemelt lehetősége. Úgy és akkor vagyunk képesek megszólítani a célcsoportjainkat, ahogy egy marketingüzenet sohasem. Nem akar eladni, éppen ezért elutasítottsága is jóval kisebb, mint a sales-üzeneteké. A public relations jelentőségét és lehetőségeit lebecsülni üzleti rövidlátás.

Nem a megfelelő brandet építeni

Egy üzletág, egy termék vagy egy céges esemény jelentősége, üzleti fontossága könnyen egy népszerű pr-baki elkövetőjévé tehet minket. Ha a prosperáló vállalat csak a legismertebb húzótermék vagy legnépszerűbb szolgáltatás márkaépítésére koncentrál, elhanyagolja a saját, céges márkaneve építését. Ennek kiindulópontja lehet az, hogy túl általános, vagy nehezen márkázható a cégnév (pl. Szappan Bt. vagy Feri87 Kft.). Bár ez az adott pillanatban egyszerű megoldás, de maga a vállalati márka nem épül, nem erősödik. A jól ismert, bevezetett márkanév a piac, az iparág technológiai változásai vagy éppen a célcsoportok megváltozott igényei miatt akár rövid idő alatt is eltűnhet, magával rántva a süllyesztőbe a felépített márkanevet is. Érdemes inkább idejekorán megfelelő, márkaépítésre is alkalmas cégnevet választani.

Az sem előnyös hosszabb távon, ha egy külföldön népszerű termék, vagy termékkör hazai forgalmazóiként cégünk kommunikációjával az ismert márkát erősítjük. Ha más cég is elnyeri a márka forgalmazás lehetőségét, minden, a külföldi márka ismertségére fordított befektetésünk másnak kamatozik. Ne korlátozzuk a márkaépítést egy-egy részterületre, mert ez később bizony visszaüthet.

Bajban hagyni a céges brandet

Előfordul, hogy egy cég nem ismeri fel egy rosszul kezelt ügyfélreklamáció, a vállalatról megjelent téves adatokból kiinduló, fals újságcikk, vagy a belső ellenség által okozott üzleti kár jelentőségét. A mindennapokban sokszor elfelejtődik, hogy a gondos építkezéssel elért vállalati jó hírnév rendkívül gyorsan megtépázódhat egy kellemetlen szituációt követően.

Több olyan esetet is láttam közelről, amikor bár támadást szenvedett el egy-egy cég, mégis halogatta a nyílt kiállást, az őszinte kommunikációt, mert nem ismerte fel a kommunikáció jelentőségét. Például, ha a nyilvánosságra került hírverzió és a valóságban megtörténtek között nagy az űr, és nevetségesnek tartja a cég még cáfolatra is a megjelenteket, sajnos, nem veszik teszik közzé a valótlan állítások cáfolatát.

Az a cég, aki nem ismeri fel a kommunikáció jelentőségét ezekben a helyzetekben, bajban hagyja a céges brandet. Ráadásul mindez esetleg évekkel később derül csak ki, amikor már sokkal nehezebb megoldani egy elhanyagolt, rosszul kezelt kommunikációs szituációt.

Reputációs blog

Kapunyitó sajtómegjelenések

Az értékesítési kampányokban is kiválóan használhatjuk a tartalommarketinget. A sajtómegjelenésekkel képesek vagyunk megszólítani potenciális vásárlóinkat, ráadásul a versenytársak között is könnyebben megkülönböztethetővé válunk. Cikkünkből kiderül, az ún. kapunyitó sajtómegjelenések hogyan támogathatják az értékesítést a B2B ügyfelek megszerzésében.

A pr hatásmechanizmusa teljesen más, mint a marketing tevékenységé, ezért fontos különválasztani a két eszközrendszert. Azok a cégek bizony csalódnak a médiamegjelenések erejében, amelyek konkrét értékesítési célokat tűznek ki a public relations tevékenységhez kötődően. Például egy cikksorozat kapcsán elvárásként jelenhet meg, hogy 15% plusz megrendelést várunk a megjelenéstől. Vagy egy hosszú hónapok óta tervezett sales-kampány előtt néhány nappal merül fel, hogy a kutya sem tud rólunk semmit, és addigra, mire indul az értékesítési hírlevélkampány, jó lenne, ha írna rólunk ez és az a lap. Ezek az elvárások nem reálisak. A public relations hosszabb távon fejti ki erejét. Nézzük, hogyan!

Elérhető cél, hogy a megjelenésekkel emeljük cégünk elfogadottságát a ponteciális ügyfeleink körében. Minél többször találkozik célcsoportunk pozitív szövegkörnyezetben a cég vagy az ügyvezető igazgató nevével, annál könnyebb elérni a kívánt hozzáállást. Ezt felhasználhatjuk például egy direkt megkeresésnél, vagy egy személyes bemutatkozó látogatás eléréséhez. Ha már ismerős a megkeresett potenciális üzleti partner számára a cégnév, könnyebben áldoz az idejéből ajánlatunk meghallgatására. Így a célcsoportunkhoz időben elérő sajtómegjelenéseink kapunyitóvá válnak.

A szájreklám ereje

Ez olyan piacokon is kiválóan működik, ahol rengeteg, egymáshoz hasonló termék/szolgáltatás közül választhat a cégvezető. A nemzetközi felmérések kicsit eltérő arányban, de a WOM (szájreklám) szerepét tartják a vásárlói döntések legfontosabb tényezőjének. A jól felkészült értékesítő, a weboldal mellett a publikációk, megjelenések hatása erős befolyásoló tényező. A Forrester Research 2013-as felmérése szerint az amerikai cégvezetők TOP4 döntési faktor sorrendje: WOM (84%), értékesítő (60%), weboldal(59%) publikációk (58%). A magyar piacon is hasonlóak a tapasztalatok a publikációk, sajtómegjelenések pozitív hatását illetően. Több ügyfelünk számolt be arról, hogy hideghívás kampányát hatékonyan megtámogatták a jól kiválasztott sajtómegjelenések. Jobb ajánlat fogadási arányt, illetve több személyes bemutatkozási lehetőséget teremtettek a nem reklámüzeneteket tartalmazó sajtómegjelenések.

Sajtócikkek szabályai

A sajtómegjelenésekre épülő sikeres pr- kampányhoz néhány alapvető szabályt kell betartani: alapos előkészítéssel és tájékozódással vágjunk csak bele a megvalósításba. Egy cikk nem cikk, így vagy egy kulcsfontosságú orgánumban jelentessünk meg cikksorozatot, vagy válogassunk össze több, a célcsoportunkat elérő felületet. A célcsoport tájékozódási szokásait maximálisan figyelembe kell venni a médiumok, üzenetek összeállításakor. Fontos, hogy minden orgánum egyedi stílusához, az olvasóközönség elvárásaihoz igazítsuk mondandónkat. Mindenképpen beszédes, profi fotóval illusztráljuk a cikkeket.

Ha jó időzítéssel jelennek meg a cikkek, éppen akkor fog eszébe jutni vagy ismerősnek csengeni a döntéshozónak cégünk neve, amikor az értékesítőnk, vagy a call center megkeresi. Így a kapu nyitva, tessék besétálni!

Fontos további érték, hogy ezek a megjelenések később, egy esetleges kommunikációs krízishelyzetben is támpontként szolgálnak, ráadásul pozitív, vagy semleges tartalommal. Ugyanis, ha cégünket összefüggésbe hozzák egy negatív hírrel, a hirtelen jött érdeklődést valós, általunk is jóváhagyott, értékes tartalommal tudjuk kiszolgálni.

Reputációs blog

Ügyfélpanaszok a web 2.0 korában: közeledik a XIX. meetup

A Kríziskommunikáció Meetup-sorozat elérkezett a 19. estjéhez. Mint minden Kríziskommunikáció Metup-esten, most is egy érdekes témát járunk körül, több előadó nézőpontjával megismerkedve. A XIX. meetupra nagyon erős programmal készülünk és célunk az, hogy az ügyfélpanasz kezelés web 2.0 -ás változásairól, lehetőségeiről és kihívásairól képet adjon a résztvevőknek.

Részletes program:

18.00 – 18.20  Vas Dóra, online kommunikációs tanácsadó, MPR Kft.: Ügyfélpanasz, mint reputációs kockázat

18.20-18.40 Rácz Gabi, kommunikációs osztályvezető-helyettes, Fővárosi Állat- és Növénykert: Hogyan támogatja a panaszkezelést a brand?

18.40-19.00 Rátz Tibor, Digital marketing and business development manager, fanbot.ai: Chatbotok az ügyfélpanasz kezelésben

19.00- 19.20 Siklósi Máté, CEO, CPConcact Kft., panaszkezelo.hu:  A webáruházak panaszkezelése: törvényi megfelelés szoftveres támogatással

18.20-19.40 Princz Katalin, ügyvezető, webműhely Kft. : Kisvállalkozások ügyfélkapcsolati krízishelyzeteinek kezelése

19.40- 21.00 Kötetlen beszélgetés, közben Tombola

Bónusz! Rátz Tibor felajánlásából MINDEN résztvevő 3 hónapos fanbot.ai hozzáférést igényelhet INGYENESEN, így ki is próbálhatja, mire képes egy chatbot.

TOMBOLA! A nekünk kedvezményes helyszínt biztosító GÖRBE BÖGRE Kávézó 2 db  3000 Ft-os kupont ajánlott fel. Így, ha megtetszett a hely, később is visszatérhetsz például egy napindító reggelire:)

Szeretettel várlak! Az előadók nevében is köszönve érdeklődésedet a csoport iránt: Vas Dóra, a csoport háziasszonya és az estek szervezője

Regisztráció a Kríziskommunikáció Meetup csoport weboldalán. Sok az érdeklődő, így kérlek, biztosítsd helyed időben:) Estünk ingyenes, de a részvétel regisztrációhoz kötött.

 

Reputációs blog

Kríziskomunikáció alapjai tréning: túl az elsőn!

A 2017. szeptember 19-ei esős napot a délutáni Kríziskommunikáció tréning tette számunkra napsütésessé. Alapvetően nem túl sok elmélettel készültünk, inkább az volt  cél, hogy a  gyakorlatba is azonnal átültethető ismereteket adjunk át kommunikációs krízishelyzetekről.

Azért például Coombs Ongoing Crisis Communication sok kiadást megért alapművének gondolatmenetét, illetve elméletét bemutattuk. A Szituációs Kríziskommunikáció Elmélet (SCCT) legfontosabb megállapításairól beszéltünk. Érdekes volt látni, hogy a résztvevő kommunikációs szakemberek saját, mindennapi kommunikációs gyakorlatukban, a szervezetüknél korábban előforduló válsághelyzetnél hogyan ismerték fel a tipikus szervezeti válaszreakciókat az áldozat/ vétlen/megelőzhető helyzetek során.

Különös aktualitást adott ennek a blokknak, hogy a nemrégiben nagy port kavart (és még mindig lezáratlan) BKK-T-Systems ügy néven elhíresült kríziskommunikációs eset mögött is felfedezhető Coombs kutatásokkal is igazolt elmélete.

Coombs szerint ugyanis a legkisebb reputációs fenyegetettséget az jelenti, ha a cég maga is áldozata az eseményeknek. Ekkor kicsi a felelősségre, enyhén ítéli meg a közvélemény is a céget. A legerősebb reputációs fenyegettséget és legnagyobb felelősséget ezzel szemben az jelenti, ha a cég mulasztásával, a szabályok megsértésével tevőlegesen hozzájárul egy-egy válsághelyzet kialakulásáért. A BKK e-jegy-rendszerének július 13-ai bevezetését követően, már 24 órával érzékelhető volt, hogy hibák merültek fel.Másnap sorra jelentek meg a hibákat soroló tesztek. A BKK még július 18-án is biztonságosnak tartotta a rendszert, külső támadásokat okolva.  Tipikus példája ez az áldozat -szerepnek. A több héten keresztül vezető témává váló, nem túl jelentős ügyből hatalmas botrány lett. A fejlesztési hibás, teszteletlen rendszer kapcsán nem volt tartható az áldozat -értelmezés, mindkét fél elismerte felelősségét.

A fenti helyzetről mindössze pár percet beszéltünk, mert rengeteg témát érintettünk a 4 óra alatt. Igazán tartalmas tréningnapot tudhatunk magunk mögött, amit a résztvevőktől kapott értékelés is visszaigazolt.

Gyere el Te is, a következő tréningnapunkra! A részletekért kattints ide!

 

Reputációs blog

Warren Buffet a reputáció természetéről

A reutáció természetéről következik egy idézet, Warren Buffettől.

“20 évig tart, hogy felépítsd a jóhíredet és 5 perc alatt lerombolhatod. Ha ezt megérted, máshogyan fogsz csinálni dolgokat. “

Buffet a világ egik leggazdagabb embere, aki vagyonát pénzügyi befektetőként szerezte. Született pénzügyi zseni: apja brókercégénél tizenegy éves korában kezdett el ismerkedni a pénzügyi világ mozgatórugóival. Ekkor indította első befektetését: Cities Services elsőbbségi részvényeket vett, amiket 2 dolláros haszonnal adott el. Ha néhány évet vár, darabonként már 162 dollárt nyerhetett volna a részvényeken, így innentől kezdve a hosszú távú befektetési lehetőségeket kereste.

A Coca-Cola, a Gilette, a Fruit of the Loom mellett befektetései közé tartozott a repülési iparban és különböző biztosítók részvényeinek megszerzése. A remek érzékkel kiválasztott befektetései miatt kapta az omahai bölcs nevet (ez lakhelye).

A tőzsdeguru nemcsak a portfoliójába kiválasztott cégek reputációját tartja nagyon fontosnak, hanem a sajátját is. Buffet a világ egyik legismertebb jótékonykodója. Egyik legismertebb akciója a 2000 óta rendszeresen megtartott vacsora-licit. Egy vele elköltött ebéd lehetőségére lehet licitálni, ami például 2007-ben 650 100 dollárért kelt el az eBay internetes aukciósház árverésén. Az üzleti ebéden egyetlen tilos téma van: konkrét befektetési tippekről nem kérdezhetik a nyertes licitet tévő üzletemberek és meghívottjaik.  A licit teljes bevételét hagyományosan a szegényeket támogató Glide Foundation kapja.

A tőle származó idézet: “It takes 20 years to build a reputation and five minutes to ruin it. If you think about that, you’ll do things differently.” a reputáció alapvető törvényére világít rá: míg a jóhírnév rendkívül lassan épül föl, sok-sok apró lépésből áll az építkezés: hihetetlenül gyorsan dönthető porba. Azért hozzátenném, hogy ez az 5 perces szabály a nagy pénzeket forgató tőzsde világában érvényes. Egy -egy rossz hír nyomán elinduló korrekcióból feldagadó lejtmenet akár a részvények elértéktelenedéséig nyomhatja le az árakat. A nem tőzsdei cégek kommunikációjában ennél azért kicsit több idő áll rendelkezésre a felépített reputáció megvédésére. A jóhirnév pedig egyfajta védőbástyaként is óvja a céget krízishelyzetben.

#kriziskommunikacio #reputacio #kriziskommunikaciotrening  #instantbolcs #krizisguru

Reputációs blog

Hisztéria Krízis Klub szeptemberben

Az immár hagyományos Hisztéria Klubbal indítja az őszt a PR Szövetség. A Hisztéria Klub a Magyar PR Szövetség kríziskommunikációs tagozatának időszakos rendezvénye. Az estek sajátossága, hogy egy-egy, éppen aktuális témáról szólnak, és mindig több előadás színesíti a klubülést. Fontos eleme a Hisztéria Kluboknak, hogy a hozzászólásokra, a szakmai vitára nagy hangsúlyt helyez az estek szervezője, Bőhm Kornél.

A 2017 őszi Hisztéria Klub fő témája a BKK- T-Systems botrány lesz.

BKK, T-Systems és a krízis

2017. szeptember 11., 17.30. – 19.30.

KAPTÁR Happening Rendezvénytér (VI., Révay köz 4.)

Jegyeket igényelni itt lehet.

A BKK e-jegy rendszerének bevezetése körül kialakult krízis rengeteg embert megmozgatott. A krízis idején szinte lehetetlen volt kikerülni a témát: üzleti csoportokban, hírműsorokban, de akár magánbeszélgetésekben is föl-fölbukkant a téma. IT projektekkel, menedzsmenttel, kríziskommunikációval foglalkozó szakemberek szólaltak meg, szakértők elemezték a helyzetet. Itt a blogban is több bejegyzés foglalkozott a témával. Petrányi-Széll András az etikus hacker-témáról fog részletesen beszélni, jómagam pedig a bevezető, vitaindító előadás megtartására kaptam felkérést. Ha van tipped, ötleted, miről beszéljek mindenképpen, várom ide kommentben! Remélem, találkozunk!

Többet szeretnél tudni a kommunikációs krízishelyzetekről? Gyere el kiscsoportos tréningünkre!

Jelentkezés, bővebb info a Kríziskommunikáció alapjai tréningről.

Reputációs blog

Tilos szavak a sajtóközleményekben

Vannak tipikus kifejezések, amelyek egyszerűen kiírthatatlanok a sajtóközleményekből. Most azokról a feltűnően visszatérő szavakról olvashattok, amelyek leírására akkor érzünk leginkább késztetést, ha egy új termékről, vagy új szolgáltatásról írunk sajtóközleményt.

Egy-egy új termékről, márkáról, szolgáltatásról ugyanis mindenképpen szeretnénk tájékoztatni a közvéleményt. A sok-sok tervezésbe és termékfejlesztésbe fektetett időt, pénzt szeretnénk érzékeltetni. Hatalmas várakozással tekintünk a sajtóra is:  örüljön velünk együtt, hogy új termékünk mekkora áldás a világnak! Ezzel máris a delete gomb felé tereljük az adott szerkesztőt, aki (ha tetszik, ha nem) nem akar örülni, nem szándékozik túlzásokba esni, maximum arra hajlandó, hogy semleges nézőpontból megvizsgálja, vajon tényleg annyira közérdeklődésre számot tartó az adott termék, eljárás, mint  mi hisszük. A PRDaily cikke nyomán néhány gyakori, de az újságírók által utált kifejezésre hívjuk fel a figyelmedet. Ezen szavak mellőzésével növelheted az esélyt arra, hogy komolyan vegyék a közleményedet,  és esetleg el is olvassák.

a„legjobb”

Ne írd le ezt a felsőfokú jelzőt, akkor sem, ha Te biztosan tudod, hogy ez a termék, szolgáltatás a legjobb. Ha nyertél valamilyen díjat, elismerést (pl. Magyar Termék Nagydíjat) ami bizonyítja a vitathatatlan elsőséget, akkor viszont bátran beleállhatsz, hogy a legjobb vagy. Ha például formatervezéssel foglalkoik a céged, egy Red Dot -díj, ha startup vagy, bármilyen startup -versenyen szerzett elsőség igazolhatja a legjobb szó használatát. A lényeg, hogy külső, független bírálók, zsűri, vagy piackutató által igazolt adat legyen a háttérben. A reklámokban simán elfér egy-egy, akár kismintás belső vállalati teszt eredménye is hivatkozási alapként, de a sajtóközleményedet agyoncsapja.

„hiánypótló”

A marketingesek imádják ezt a szót, hiszen mi lenne egyszerűbb, mint olyan terméket, szolgáltatást eladni, ami eddig hiányzott a piacról! Tedd a szíved a kezedre: attól még, hogy egy picit reagált a cég a megváltozott piaci körülményekre és újragondolta a terméket, attól nem lett hiánypótló.

„forradalmi újdonság”

A reklámszövegírók kedvelt fordulatát is hagyd inkább! Egy igazán forradalmi termék vagy felfedezés örökre megváltoztathatja az életünket, a gondolkodásmódunkat. Például az önvezető autó. Ez valami, ami teljesen más, amit még sosem láttunk korábban. A sajtóközleményben bemutatott terméked tényleg nagyon különbözik minden eddigitől és valóban megváltoztatja az egész életünket? Ha a válaszod nem, akkor inkább töröld  a közleményből ezt a kifejezést.

Túlzó jelzők: „csodálatos”,  „nagyszerű”

Ezek a szavak elcsépeltek, laposak, semmilyen újdonságtartalmat nem hordoznak a szerkesztőknek. Gondolj bele, vajon hány sajtóközelményt kap aznap az újságíró, amiben éppen egy csodálatos, nagyszerű, sőt forradalmi újdonságot próbálnak neki bemutatni. A fantasztikus, ámde szubjektív jelzők helyett egyenként, tényszerűen, adatokkal mutasd be az egyes termékjellemzőket. Minél tényszerűbben és objektívebben mutatod be a terméket/szolgáltatást, annál nagyobb esélyt kapsz arra, hogy végigolvassák a közleményedet.

Ha szoktál alkalmanként vagy rendszeresen sajtóközleményt írni, érdemes végiggondolni, a Te iparágadhoz kötődően melyek azok a további kifejezések, amiket el kell kerülj!

 

Többet szeretnél tudni a sajtóközleményekről?

Gyere el a XVIII. Kríziskommunikáció Meetup-estre, amelynek a központi témája a sajtóközlemény műfaj lesz 2017. június 13-án.

Reputációs blog

A rossz hírt cipeljük magunkkal

Rossz hír cégükről: ez, amit mindenképpen szeretnénk elkerülni.  A rossz hírek válsághelyzetet eredményezhetnek. Ezek a válsághelyzetek egyediek és megismételhetetlenek, ezért nehéz egy örökké érvényes receptet összeállítani a sikeres válságkommunikációra. Számos oka lehet, hogy cégünkre irányul a figyelem. Minden válságban újra előkerülhet Django árnya, ami még bonyolultabbá teszi a helyzetet.

Mit jelent Django árnya? 

„Django Sergio Corbucci   1966-os spagettiwesternjének főhőse, amit mára örök klasszikussá érlelt az idő.   Egy katona, aki  az Unió seregében harcolt, de Délről származik. Sáros, mocskos és kihalt vidéken vezet az útja, maga után egy koporsót vonszol, ami idővel igen felkelti a nézők kíváncsiságát, hogy voltaképp mit is rejt. Mivel azt, ami benne van, a főhős Djangónak hívja, ezért a néző és a többi szereplő első benyomása az, hogy talán holttest lapul benne, és azt készül eltemetni. Corbucci filmjéből kiderül, hogy egy géppuska lapul a koporsóban, ami képes leteríteni számos mexikóit. (Később a film fontos fordulata lesz, amikor a főhős képes  veszni hagyni a géppuskát.)

Hogy a valóságban milyen rossz hír, amit cipelünk magunkkal, csakis éles szituációban fog kiderülni. Amikor egy válságszituációba kerül a cég, azonnal vagy némi késlekedést követően előkerül minden korábbi, vélt vagy valós ballépésünk, kommunikációs bakink, rossz válságkezelésünk. Ez nem valamiféle Murphy-törvény, egészen egyszerűen mindaz, amit elő lehet ásni   az internetről – az mind egy szálig elő is fog kerülni a cégről. Nemcsak előkerül, hanem együttesen, összeadódva működik.

Időben minél távolabbi esetekről beszélünk, annál biztosabban merül már feledésbe, pontosan mi is volt, elmosódnak a részletek és annál biztosabban tünteti fel rossz színben a céget. 

Sokszor előfordul, hogy 1-1 hírben nemcsak az adott cégnél bekövetkezett aktuális ügyfélpanaszt,  botrányt, jogsértést említik, hanem a korábban, más cégeknél megtörtént negatív eseményekre  is ismét felhívják a figyelmet. Így anélkül kerül ismét elő egy már régvolt eset, hogy hibázott volna a cég.

Mit tehetünk az árnyak ellen? 

Álljon itt erre a jelenségre két egyszerű példa: a bakizás, a lámpaláz szinte minden előadóművész életében előfordul. Se seri, se száma azoknak az eseteknek, amikor a nyilvánosság előtt, élő adásban oda nem illő hiba történik.

Gondoljunk csak Azurák Csaba 2015 októberi Tények-bakijára, amikor egyes értelmezések szerint elaludt a léső esti élő adás közben. Azurák Csaba és a Tv2 is, az esetet követően tagadta a felröppent hírt, számos interjúban magyarázta meg az esetet.

Említhetjük összehasonlításként Király Linda Himnusz-bakiját is, ahol egy kosárlabda meccsen belesült az éneklésbe. A fiatal énekesnő már a helyszínen sem reagált jól nyomás alatt (magyarok vagyunk, nem?), a baki videós utóélete tanulmányok sorát érdemelné meg. A különböző videómegosztókon felbukkanó, letiltott felvételek önálló életet élnek. Az énekesnő magyarországi karierjére pedig hosszú évekre rányomta a bélyegét a rosszul sikerült előadás.

Rengeteg különbség van a két eset között, nem is bonyoldnék most bele a részletekbe. Annyi mindenesetre bizonyos: a rosszul, késve kezelt botrány, negatív esemény árnyát hosszú ideig cipelhetjük magunkkal.

Reputációs blog

A jó sajtóközlemény 5 trükkje

A jó sajtóközlemény 5 trükkje néhány nagyon fontos szempontra hívja fel a figyelmet. A közlemény szerkesztése során ugyanis számos szabályt kell betartani.

A pr – szakemberek gyakran foglalkoznak sajtóközlemény-írással, a műfajnak jól körbehatárolt szabályai vannak, ennek ellenére  nem könnyű feladat az igazán jó sajtóközlemény megírása.

a jó sajtóközleményhez jó történet kell 

A szerkesztőségek rengeteg közleményt kapnak. Különböző felmérések igazolják, illetve bármelyik szerkesztő, vagy újságíró levelesládájába belenézve, random időintervallumban, találni fogunk minimum 1-5 még olvasatlan közleményt. Egy-egy  sajtóközleménnyel akkor foglalkoznak érdemben, ha az érdekes, érthető, ha egy jó sztori van benne. Mindenképpen érdemes végiggondolni, mi az, ami egy kívülállónak hasznos, új, vagy érdekes információ az összeállított anyagban!

Rövid. Mondatokat. Írjunk. 

A hosszadalmas mondatkígyókkal és unalmas, hosszas idézetekkel tűzdelt sajtóközleményeket  maximum 1 bekezdésbe való beleolvasást követően rögtön a kukába kerülnek. A mondatkígyókat át kell fogalmazni, hogy rövidebb mondatokba rendezzük a mondandót. Az újságírás nyelvezete ugyanis az egyszerű, köznapibb szövegezést igényli. Kerüljük az idegen szavakat, szaknyelvi kifejezéseket, idézetet pedig csak akkor és csak azt tegyünk a közleménybe, ami érdemi kiegészítést, megerősítést ad a közleménynek.

maradjunk tárgyilagosak 

A PR nem marketing. Így a céges honlapra készített termékismertető, vagy a tavalyi katalógus bevezető 5 bekezdése sem alkalmas a sajtónak történő kiküldésre. Fontos, hogy kerüljük jelzőket, az értékelő megfogalmazásokat, törekedjünk tárgyilagosságra. Például a cég új termékével kapcsolatos sajtóközleményünkben ehelyett: „Piacvezető cégünk legnépszerűbb termékcsaládja új termékkel bővült, amely máris belopta magát a vevők szívébe!” inkább így: „ A ‘cégnév’ által 1992 óta fejlesztett ‘név’ termékcsalád új termékei népszerűségét a Kutatócég által 2017. márciusában végzett 1000 fős, reprezentatív felmérés igazolja vissza.”

ne kilóra

Növelhetjük a (változtatás nélküli vagy szerkesztett) megjelentetés esélyét azzal, ha rövidebb, jól tagolt sajtóközleményt írunk.  A szerkesztők többsége 4000-5000 karakternél több helyet nem fog biztosítani egy témának, ráadásul ilyen hosszú anyagokat már az emberek nagy része sem olvas végig.

egy kép többet mond ezer szónál

Érdemes időt és energiát szánni a megfelelő fotódokumentáció mellékletre, mivel ez nagyban növeli a közlemény megjelenési esélyeit. Lehetőleg ez ne egy konkrét termékfotó legyen (akkor sem, ha pont egy termékbevezetésről szól a közlemény), hanem valamilyen, az adott témához illő, kellemes, mozgalmas, jól fotózott illusztráció.

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com